Székelykő ... hátulról

Csegez (Pietroasa) - Székelykő (Piatra Secuiului) 11 km, elevation 400 m.

Ilyen szép őszi vasárnapon úgy gondoltuk újból felmegyünk a Székelykőre, hátulról :) A hagyományos megközelítése ugyanis Torockóról történik, egy meredek, kőfolyásos kaptatón. "Hátulról" az út hosszabb, de sokkal kényelmesebb és kellemesebb.

Csegez faluba Tordán keresztül lehet eljutni. A falu Tordától 20 km-re délnyugatra a Csegezi- (Rákosi) patak partján a Székelykő alatt fekszik. Várfalvához tartozik, melytől 5 km-re délre van. 1291-ben Chegez alakban említik először. A határában emelkedő Székelykő Csegezi-vár nevű középső csúcsáról lerontva verték meg az aranyosszéki székelyek 1285-ben a tatárokat. A trianoni békeszerződésig Torda-Aranyos vármegye Torockói járásához tartozott. Határában emelkedik a Székelykő hármas csúcsa, melynek 1130 m magas Csegezi-vár. Az egykori vár romjai ma is láthatók. Unitárius temploma középkori eredetű, freskói az 1673-as felújításkor eltűntek. Kerítése 1649-ben épült. Jellegzetes a kőépítkezése, legtöbb portán a lakóház és az utca felőli kerítés is kőből készült.

Csegez falu határában emelkedik a Székelykő hármas csúcsa, melynek 1130 m magas Csegezi-vár. Az egykori vár romjai ma is láthatók. Unitárius temploma középkori eredetű, freskói az 1673-as felújításkor eltűntek. Kerítése 1649-ben épült. Jellegzetes a kőépítkezése, legtöbb portán a lakóház és az utca felőli kerítés is kőből készült. A faluból kiérve egy ideig erdőn át emelkedik az út, majd az utolsó 2-3 kilométert mezei szekérúton lehet megtenni. 

 

Báró székelylengyelfalvi Orbán Balázs 1868-ban majd 150 évvel ezelőtt így ír a Székelykőről: ... ma alig áll fenn a leirt zömtoronyból két öl magasságú, s másfél öl szélességű faldarab; többi részének valamint a két oldali szárnyfalaknak csak 3–4 láb magasságú alaprakata van most meg; a többit elmorzsolta az idő kérlelhetetlensége, köveit a végtelen örvénybe hengergette le a vihar zúgó fertege; de a fenmaradt csekély töredék is elégséges arra, hogy felmutassa, miként itt valójában kővár létezett; elégséges arra, hogy igazolja a történelem által feljegyzett hősi harczokat, hogy a mult emlékeit kutató az egykor büszke várnak csekély töredékeiből is megállithassa a mult dicsőségének elvitázhatlan tényeit. ...

A Székelykő (románul: Piatra Secuiului vagy Colții Trascăului) egy kopár hegycsúcs Torockótól keletre, a Torockói-hegység része. A szikla nevének eredete a tatárjárás idejére tehető: az ostrom alól a falut kézdi székelyek mentették fel, akik ennek fejében megkapták a hegytetőn akkoriban álló várat és annak környékét. Jellegzetes formája miatt, a faluból nézve itt kétszer kel fel a nap. Miután felkel, hirtelen eltűnik az 1129 m magas Székelykő mögé, és aztán ismét megjelenik. Ezt Jókai Mór az Egy az Isten című regényében is megírta. Torockó faluból gyalogosan megközelíthető. A hegycsúcsról szép a kilátás, jó időben akár Tordáig is el lehet látni.

A Székelykő legfőbb alkotókőzete, az egész Torockói-hegységre jellemzően, a mészkő, amely helyenként eléri a 400-700 méteres vastagságot. A különböző geológiai korokból - őskor és középkor, azaz mezozoikum (jura és kréta korszakból) - származó mészkövek igazolják, hogy itt valamikor több millió évig tengerfenék volt. A mészkő ugyanis főleg meleg vizű tengeri állatkák (korallok, kagylók, csigák) meszes vázainak lerakódásából keletkezett. Tetején a hegyképző erők munkájának szeszélyéből egymás mellett került a felszínre az üledékes és fehér színű mészkő és a szürkés-barnás vulkanikus kőzet. (wiki)