Az áldott források illetve a szent kutak iránti tisztelet az elmúlt évezredek során mind a pogány, mind a keresztény vallási kontextusban jelen volt. A kifejezést általában korlátozott hozamú vízforrásokra alkalmazták és az illető forrásnak - leginkább a szájhagyománynak köszönhetően - nagy jelentősége lett az illető térségben. Mózes példája nyomán a szentek forrásokat fakasztottak, vagy a víz magától fakadt fel olyan helyen, ahol egy szent mártírhalált halt, vagy ahol megjelent Szűz Mária. Az ilyen helyekre csodavárással özönlött a hívők serege. Nem a víz orvosilag bizonyítható gyógyhatása számított ilyenkor, hanem gyógyító ereje, amely a nyomorúságában segítséget kérő ember imája nyomán testi és lelki javulást eredményezhetett. Végülis a csodaforrások vize csak közvetítő, erőt átadó anyag volt azok számára, akik hittek különleges tulajdonságaiban. Maga a hatás leginkább a hitnek köszönhető...
"A Bácsi torokban több forrás is leledzik, kettő kivételével, jelentéktelenebb erecskék. Egyesek foglalva voltak valamikor, mások nem. Mindenesetre egyik sincsen valami jó állapotban. A XIX. század végi és XX. század elejei kolozsvári turisták számára, a Bácsi torok forrása, az Angyalkút volt. Egy tágabb tisztáson helyezkedik el, a kőbányák közelében, egykoron jelzett út vezetett hozzá. De általában, hogyha a vízmosások irányát követjük, a Hója-gerincről, a Hajtás völgye fejétől, az Angyal kút tisztásánál érünk le a Hosszú-patak völgyébe. " (Tóthpál Tamás).
A Kolping-forrás és az Angyal-kút eredeti helyzete még mindig zavaros számomra, annak ellenére, hogy a Kolping-forrást már "foglaltam" geoládával. Az igazság az, hogy a táj morfológiája évről évre változik, ezért nem is várhatom el hogy hetven évvel ezelőtt foglalt forrásokat ma is könnyen megtaláljuk. Élő példa erre a Bükki Majláth-kút, amit három évvel ezelőtt jelöltem be először (geo)blogomba, azóta a forrás kétszer megszökött, a mellette évtizedek óta álló menedékhely pedig összedőlt.
A Bácsi-torok terebélyes tölgyfái azonban nemcsak ezt a két (ismert) forrást rejtegetik... Véletlenül, gombászás közben bukkantunk rá erre a Hosszú-patak medrében található félig-meddig kiépített forrásra. Több régi turistát megkérdeztem utólag arról, hogy mit tudnak erről a forrásról, de senki nem tudott mégcsak nevet sem mondani. Lévén, hogy az egyetlen konkrétan megnevezett földrajzi hely a környéken a Hosszú-patak völgye, ezt a nevet választottam a forrás nevéül is, de ha valaki ismeri a forrás régebbi, esetleg elterjedtebb nevét, kérem értesítsen. A geoládát a forrással szemközti oldalon található óriásfa egyik odújába rejtettük, remélem minél több geocaching-rajongó örömére. A számomra oly kedves Bácsi-toroknak pedig azt kívánom, hogy a Bükki-erdő mellett (helyett) minél tovább a kolozsvári kirándulók kegyeiben maradjon.
"The Baciului Gorges has several springs, besides two important, mostly insignificant rills. Some were occupied before, others were not. In any case, neither of them is in a very good condition. For the nineteenth and twentieth century's hikers the most common spring in Baciului Gorges was the Angels' Well. It was in a broad clearing, near the quarries, once marked path led to it. But generally, if we follow the ravines direction and follow the Hoia-spine, we arrive eventually to the Angels' Well." (Tóthpál Tamás).
The Kolping- and the Angels' Well's exact position is still confusing to me, despite the fact that the Kolping-source has been "reserved" by us with a geocache. The truth is that the landscape morphology varies from year to year, so one can not expect to find springs in the same places as seventy years ago. A very good example on this is Majláth Spring in Faget Forest, I have marked the place three years ago for the first time on my blog, since then the source escaped two times and the shelter (built decades ago) next to the spring, has collapsed.
The Baciului Gorges' large oaks, however shelter not only the two (known) springs... Coincidentally, while seeking for mushrooms we found this spring in the stream bed of the Long Valley Creek. Later I asked more older tourists about what they knew regarding the spring, but nobody could say any details or at least the name of the spring. Given that the only location specifically identified in the area is the Long Valley Creek, that is the name I chose to name the spring, but if you know an older, perhaps more common name for this spring, please let me know. The geocache is hidden near the spring, on the opposite side of the creek, inside of a giant tree.
The Kolping- and the Angels' Well's exact position is still confusing to me, despite the fact that the Kolping-source has been "reserved" by us with a geocache. The truth is that the landscape morphology varies from year to year, so one can not expect to find springs in the same places as seventy years ago. A very good example on this is Majláth Spring in Faget Forest, I have marked the place three years ago for the first time on my blog, since then the source escaped two times and the shelter (built decades ago) next to the spring, has collapsed.
The Baciului Gorges' large oaks, however shelter not only the two (known) springs... Coincidentally, while seeking for mushrooms we found this spring in the stream bed of the Long Valley Creek. Later I asked more older tourists about what they knew regarding the spring, but nobody could say any details or at least the name of the spring. Given that the only location specifically identified in the area is the Long Valley Creek, that is the name I chose to name the spring, but if you know an older, perhaps more common name for this spring, please let me know. The geocache is hidden near the spring, on the opposite side of the creek, inside of a giant tree.
