Montenegróból hazafelé egy éjszakát Szarajevóban, másikat Szabadkán töltöttük. Ahhoz hogy Szarajevóból Szabadkára jussunk, útbaejtettük Újvidéket, Vajdaság Autonóm Tartomány székvárosát. A város Bácska és Szerémség határán, a Duna bal partján, a Tarcal-hegység északi lejtőin fekszik. Újvidék (Novi Sad) ma Szerbia második legnagyobb városa Belgrád után. Vajdaság közel kétmilliós lakosságának egyötöde él itt, lakosainak száma a környező településekkel együtt, durván 350.000 fő. Soknemzetiségű város: szerbek, magyarok, horvátok, szlovákok, svábok és ruszinok is élnek itt, a hiedelemmel ellentétben ma a magyarok aránya alig teszi ki az összlakosság 5 százalékát...
Újvidék legrégebbi városrésze az Óváros (Stari Grad), a Rotkvarija, a Podbara és a Salajka amelyek 1694-ben egyesültek a város újraalapításakor. A 1999-es NATO-bombázások során légitámadások érték a várost. Megsemmisítették a különleges rendőri erők kiképzőbázisának – addigra kiürített – objektumait, de lerombolták a város hídjait és a milosevicsi politika kiszolgálására lezüllesztett Újvidéki televízió épületét, megbénították a kommunikációt és ideiglenes ivóvízhiány lépett fel. A légitámadások után viszonylag gyorsan helyreállt az élet, és azóta nemzetközi segítséggel a hidakat is helyreállították. Mára az egykor sok zűrzavart megélt belváros csendes európai város hatását kelti.
A város súlyos károkat szenvedett az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alatt. Így a városközpontot, azaz a Szabadság teret a XIX. század végi épületek uralják. A képen a szerb püspöki palota látható. A palota háta mögött balra húzódó kisutca végében, baloldalt ettem életem legfinomabb burekjét. Igazi burekot csak itt, a volt Jugoszláv államokban lehet enni. Állítólag saját nemzeti ételnek tartják Bulgáriában, Görögországban, Izraelben és Törökországban is! Az igazi burek tésztája rétestészta jellegű, de hajszálvékonyra nyújtva, amit csak manuálisan lehet megoldani. A töltelék alapesetben sós-túró vagy darált hús.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése