2010. június 15., kedd

Salzburg 4: Anif



Bár a csodálatos természeti környezet még Salzburg központjában is jelen van, zöldellő rétekkel, fasorokkal és tavacskákkal, az igazi alpesi környezet a város határain kívül érvényesül leginkább. A Gaisberg és az Untersberg hegyek szirtjei között, erdők-mezők ölelésében, a várost körülvevő települések kellemes kikapcsolódást ígérnek úgy a salzburgiaknak, mint az odalátogató magunkfajta turistáknak. Salzburgnak tíz bűbájos szomszédja van: Anthering, Anif, Bergheim, Elixhausen, Elsbethen, Eugendorf, Großgmain, Grödig, Hallwang és Wals-Siezenheim. Valamennyi tökéletes helyszín egy remekbeszabott téli vagy nyári üdüléshez. Néhányukat, geoládázásaink során jómagunk is meglátogattuk. Nagyszerű vendéglátóhelyek (a legelegánsabb éttermektől a hangulatos borkimérésekig), kiváló szállodák és mindenféle kategóriájú szálláshelyek várják a vendégeket.


A mi főhadiszállásunk Anifban, Herbert von Karajan városában volt, a Gartenauer szállóban. Azért nevezem városnak, mert falunak azért nem mondanám Anif-ot. Anif semmiképpen nem az, amit én falunak neveznék. Maradjunk annyiban, hogy itt élt és itt van eltemetve minden idők egyik legnagyobb karmestere, Herbert von Karajan, sőt első éjszaka a róla elnevezett utcában aludtunk a Friesachersben. Második napon átköltöztünk a Hellbrunnerstrasse 7 szám alatti Gartenauerbe, azért mert a 40 tagú csoportot állandóan szervező vendéglátóink ragaszkodtak hozzá, hogy mindnyájan ugyanabban a szállodában lakjunk. Az egykori farmerházból kialakult szállodának, bármilyen nagyra is nőtt az évek során, sikerült megőriznie családias hangulatát. A szálloda mai tulajdonosa, Gerda Wieser is mindent megtesz azért, hogy a vendégek jól érezzék magukat itt. A reggeli belefoglaltatott a szoba árába, bőséges és változatos svédasztalos reggeli volt. Egyszer vacsoráztunk itt, nagyon finom volt, de már nem emlékszem csak arra, hogy Gerda is velünk evett.





Anif tehát egy Salzburgtól délre fekvő, alig 4300 lakosú bűbájos kis osztrák település. Első írásos említése már 788-ban történt, egy "Anif melletti templom"-mal kapcsolatosan. 1782-ben a Grimm testvérek is megemlítik a Brixener Volksbuch-ban, ebben egy helyi mesét közölnek amely egy parasztról és egy vad asszonyról szól. (Wilde Frau). Mint önálló község, Anif 1894-ben alakult meg, amikor Niederalm kettévált Anif-ra és Grödig-re. Később egy harmadik település is megalakult, Neu Anif néven. Itt, az egykori Swoboda-villában él (ma Casa Austria) Habsburg Károly herceg, az utolsó magyar király (és osztrák császár) unokája. 1961-ben született Bajorországban Habsburg Ottó és Regina szász–meiningeni hercegnő fiaként. És itt található még (persze a kiváncsiskodók szeme elől jól elrejtve) az Anif palota, más néven Vízipalota, valahol Anif és Salzburg között, egy mesterséges tó mögött. A palota inkább filmekből ismert, itt forgattak részleteket a Sound of Music-ból illetve a The Odessa File-ból. Nem látogatható, ugyanis magánkézben, a gróf von Moy család tulajdonában van.


A Paul születésnapjára szervezett ünnepi vacsorát nem a Gartenauerben, hanem a Freisacher-ben tartották. Ha a Gartenauer így is elég drága volt (nekünk), nahát a Freisacher az még drágább, de persze ugyanakkor luxusosabb, sőt híresebb. 1515-ben (!) jegyezték fel először ezen a helyen szálloda és vendéglő létezését, ez került 1846-ban a Freisacher család kezébe. Az 1989 óta a szállodát vezető Sabine és Michael Friesacher a hatodik generációja a családnak, aki ezzel foglalkozik. A vállalkozás a szálloda-vendéglő mellett egy állítólag óriási farmot is magába foglal, innen látják el persze a vendéglő hírneves konyháját is. Hogy azt a guineafowl-t vagyis gyöngytyúkot is ott tenyésztették-e, amit az ünnepi vacsorán ettem, azt nem tudom, csak azt hogy minden nagyon finom és exkluzív volt. Fröhliche Geburtstag, Paulie, und Danke Schön!