2010. június 14., hétfő

Salzburg 3: Salzburg


Annak ellenére, hogy meghívásunk Salzburgba szólt, végülis nem a városban, hanem attól 4-5 kilométerre, egy nagyon elegáns kis Anif nevű faluban voltunk megszállva. Hétfőn, ottlétünk harmadik napján pedig busszal beutaztunk Salzburgba, szétnézni és "shoppingolni". Hát mi nem sokat shoppingoltunk, viszont bejártuk az egész Altstadtot egy nap alatt. Egyedül Közép-Európa legnagyobb épen maradt katonai építményébe, a Festung Hohensalzburgba nem mentünk fel, ugyanis én két évvel ezelőtt egy szolgálati út során végigjártam az egész várat, M.-t pedig nem érdekelte, azt mondta annyi kastélyt és múzeumot látott a két Angliai útja során, hogy nem igazán kiváncsi az osztrák papok várára.



Salzburg a Salzburgi-medencében fekszik. A város képét a Salzach folyó és a körülötte lévő beépítetlen hegyek alakítják, így a belváros Európa egyik legzöldebb városközpontja. A belső hegyek közé tartoznak a Várhegy (a várral), a Mönchsberg, a Rainberg és a Kapuzinerberg. A várostól délre fekszik a Helbrunner Berg. A várostól délnyugatra magasodik az 1853 m magas Untersberg, délkeletre az 1288 méteres Gaisberg. Keleti irányban nem messze található Salzkammergut, észak felé pedig a Salzburgi-medence. A város területe északnyugaton Bajorországgal határos, itt a Saalach folyó képez természetes határt a szomszéd városkával, Freilassinggal. Amit itt érdekes megemlíteni: először voltunk GPS-szel külföldön, így mielőtt a szállodába érkeztünk volna, vásárolni akartunk egy ALDI-ban. A GPS a legközelebbi, Freilassingban lévő ALDI-ba vezérelt, ugyanis ezen a néven csak Németországban van bevásárlóközpont, az Aldit Ausztriában HOFER-nek hívják :). Amikor a Saalach folyó hídján átmentünk, M. észrevette, hogy egy arasznyi határátkelőtábla van a hídfőn, de én nem hittem el. Pedig valóban ott volt a "határátkelőhely". :D


A várost sokan Mozartstadt-nak nevezik, ugyanis itt született és rövid életének több mint a felét itt is töltötte Wolfgang Amadeus Mozart. A fenti képen M. és unokatestvére, Peter látható, háttérben a zseniális osztrák zeneszerző, Mozart szülőházával. Wolfgang Amadeus Mozart 1756. január 27-én született ebben a házban. Édesapja Leopold Mozart, muzsikus, zeneszerző, édesanyja Anna Maria Pertl volt. A város abban az időben a Német-római Birodalom érsekségének büszke titulusát viselte. A kis géniuszt születése másnapján keresztelték meg a Salzburgi Szent Rupert tiszteletére szentelt katedrálisban, Johannes Chrysostomus Wolfgangus Theophilus Mozart névre. Tulajdonképpen Mozart szülővárosa tekinthető a mai Ausztria legrégibb városának. Salzburgban mindenekelőtt a legkorábban benépesült Óváros és a Hellbrunni kastély rendelkezik különösen nagy múltra visszatekintő kulturális hagyományokkal. Itt találhatók többek között Ausztria legöregebb alagútja (Sigmundstor), Közép-Európa legnagyobb épen maradt katonai építménye (Festung Hohensalzburg), a világ legrégebbi fennmaradt kötélvasútja (Reißbahn).



Reggelente a salzburgi lakosok és a látogatók a színes "Schranne" piacon találkoznak a Szent András templom előtt. A piacon mindig nagy a nyüzsgés, még rossz idő esetén is. A piacon vásárolhatunk friss gyümölcsöt, zöldséget, virágot és hagyományos módon készített, meleg süteményeket, pékárut. A városban minden év júliusában-augusztusában megrendezik a Salzburgi Fesztivált. Az esemény általában 5 hetes, és július második felében kezdődik. A sok viszontagságot megélt fesztivál gyökerei egészen 1877-ig nyúlnak vissza, de a történelem és a politika sokszor beleszólt a rendezésbe és a tartalomba. Manapság a fesztivál nagyon népszerű, rengeteg látogatót vonzanak a színvonalas zenei és dráma előadások. 1921 május 29-én például népszavazást tartottak arról, hogy a város csatlakozzon-e Németországhoz. 1997-ben az UNESCO világörökséggé nyilvánította az óvárost.

Egyre csökkenő létszámú társaságunk állandó találkahelye a Herbert von Karajan-téri Triangel lett, gondolom leginkább azért, mert itt az Altstadt-garázs parkolójegyét leszázalékolták, olyannyira hogy a többórás garázsdíj árengedményéből esetleg meg is ebédelhettél náluk. [A százalékoláson azt értem, hogy a garázsból kijövetelkor kapsz egy kártyát, amikor a kocsi után mész, a kártya alapján kifizeted az eltöltött órákat (3 euró/óra). Azoknál a vendéglőknél, ahol ez lehetséges, elektronikusan kezelik a parkolójegyet, így 4 óra csak 3 euróba illetve 8 óra 5 euróba kerül. Tehát egy hosszabb délután során akár 20 eurót is megtakaríthatsz.] A Triangelben M.-nak a parmezános-rukkolasaláta ízlett leginkább, illetve az arabosan elkészített penne és a karottensuppe, ha jól emlékszem. Az utóbbi murokleves nekem is ízlett, de nagyon finom volt még a knédlis gulyás is, a bécsi szeletet azonban szívből nem ajánlom. A hús kemény volt és kevés (nekem). A Triangel nem egy olcsó szórakozás, egy tányér étel 7 és 15 euró között van, dehát Salzburg belvárosában mindennek megvan az ára.