Mifelénk ugyanis egyáltalán nem fektetnek hangsúlyt erre a témára. Pedig körülnézve Európában, csak Salzburg tartományt több mint 2000 kilométernyi jelzett kerékpárút hálózza be. Haszprus blogja szerint Hollandiában például a kerékpározás biztonságos, egyrészt mert van rendes bicikliút-hálózat, lehet tudni, hogy akárhová mész, nem kell kétsávosnál nagyobb utat lámpa nélkül keresztezned. Hollandiában 6000 km kerékpárút van, a leghosszabb pedig 230 km (Elfstedenroute). Másrészt mert az autós nem fog fellökni, ugyanis betartja a szabályokat. Egy átlag holland nem tudja elképzelni, hogy egy szabályt megszegjen, és felháborodik, ha más megteszi. Hiába ül a buszon a legelső ülésen, és hiába nem száll fel senki elöl, akkor is a hátsó ajtónál száll le, mert az van kiírva. És persze kiszámíthatóan közlekedik: nem parkol tilosban vagy kerékpárúton, nem megy át a piroson, nem megy gyorsabban a megengedettnél. (Viszont ha mégis megtenné, nem csak szégyenében süllyedne el, de rommá is büntetik.) Hozzájön még, hogy autós-biciklis baleset esetén 99%, hogy az autóst büntetik meg.
Kolozsvár környékén aki biztonságban szeretne biciklizni, a fenti képen látható 'út'-hoz hasonlókat választhat. Erre jöttem vissza, miután a szamosfalvi geoládámat leellenőriztem és a Györgyfalvi negyedbe szerettem volna eljutni. Hát fájdalmas volt, annyit mondhatok. Többet caplattam a sárban a bringát emelgetve-tolva, mint amennyit bicikliztem. Szóval nehéz időket élünk mindannyian, gyalogosok, biciklisek, miniszterek. Jut eszembe. Egy parasz bácsi felmegy a fővárosba biciklivel. Nézelődik, majd a biciklijét Parlament előtti oszlophoz támasztja. Odamegy hozzá egy rendőr és azt mondja: - Nem hagyhatja itt azt a kerékpárt, erre járnak el a képviselők! - Annyi baj legyen! Most akartam odaláncolni!