Vasárnap délelőtt (szombati györgyfalvi napsütéses kiruccanásunkon felbuzdulva) a barátságtalan időjárásjelentések ellenére elindultunk a Bácsi-torokba geoládát (is) keresni. A másik ki nem nyilatkoztatott lehetőség persze a gombakeresés lett volna. Ez csak utólag derült ki, otthon, amikor kicsomagoltam a hátizsákot: M. körülbelül tíz nejlonszatyrot csempészett be minden eshetőségre számítva. Hát ne is mondjam, hogy ha lett volna gomba, akkor sem találtuk volna meg, akkora nagy köd volt. Gomba persze nem volt, de egy jó nagyot jártunk és a geoládát is megtaláltuk :), tehát egy újabb eredményes vasárnapot könyvelhettünk el.
.
Még szerencse, hogy nem csak ketten indultunk el, velünk volt Péter barátom, - M. kedvenc osztálytársa - így M. nem ijedt be annyira a ködtől, amennyire számítottam. Sőt egy ideig határozottan élvezte, amikor hegyre-fel-völgybe-le futkározva jó félórán át kerestük a kiszáradt tó fölötti erdőrészben a geoládát. Elég nehezen, de végül megtaláltuk, persze GPS segítségével. Aztán továbbindultunk fel a Hója-gerinc irányába, ott kissé eltévedtünk, erre M. nagyon megijedt. Később találkoztunk egy juhnyáj-tulajdonossal, aki éppen a juhait kereste, a nyáj fele juhásszal együtt eltűnt a ködben... Bármennyire próbáltunk azontúl magabiztosnak tűnni, ő már csak akkor nyugodott meg, amikor elértük a Dónát út legfelső házait. Még jó, hogy nem hallotta a sok UFO-sztorit a Bácsi-torokkal kapcsolatban :D.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése