Nyilván ez amit a címben leírtam nem feltétlenül igaz, hiszen nem is olyan rég (tavaly ilyenkor) látogattunk Budapestre utoljára, így tehát idén mehettünk volna városnézni máshova, dehát ez van... Cara cognatio. Ugyanakkor a Carpe Diem elvével folytatva, nem tehettük meg azt, hogy ha már itt vagyunk, ne figyeljünk fel olyan helyekre, amelyek mellett többször is elmentünk amikor itt voltunk, ám most felfigyeltünk rájuk. Másnap miután megérkezünk, elindultunk könyvet vásárolni a Rákóczi úton lefelé ... majd a Corvin áruház után felfigyeltünk egy kaszárnyaszerű épületre, amelyről eddig fogalmunk nem volt, hogy mi. Hát a Szent Rókus Kórház volt, Európa egyik legrégebbi, legnevesebb egészségügyi intézménye:
"Egyike azoknak a kórházaknak, amely megélve két évszázad történelmi viharait máig megmaradt és ma is az ápolás és gyógyítás szolgálatában tevékenykedik és fog tevékenykedni továbbra is az új elvárásoknak megfelelően." (rokus.hu) A fenti képen látható templom a Szent Rókus kápolna. Pest város tanácsa az ismételten pusztító pestis-járvány megszüntetése végett 1711 tavaszán Istennel engesztelő szószólóul és védőszentül Szent Rókust és Szent Rozáliát választotta. Majd ugyanaz a tanács fogadalmat tett, hogy évenként a városháza előtt emelt Szentháromság-oszlopnál a Szentháromság vasárnapját megelőző szombaton, továbbá Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent Rozália ünnepének vigíliáján ájtatosságot tart és böjtöl vezeklésül és engesztelésül, ugyanis a város lakossága élni akar, és nem elpusztulni. Végül az evangéliumra fogadkozva megígérte, hogy Szent Rókus és Szent Rozália tiszteletére kápolnát emeltet és oda a két védőszent ünnepén processziót tart és a kápolnában misét mondat. Tehát valamikor ilyen várostanácsok is voltak???
Még egy érdekes helyen jártunk el sétáink során: a Hermina út 9-15 előtt. Az épület nekem nagyon megtetszett. A Városligeti Magyar–Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, legalábbis honlapjuk szerint családi házas környezetben, szép régi szecessziós stílusú épületben a Városliget mellett található. Az épületet 1902-ben Baumgarten Sándor építész tervei szerint szecessziós stílusban építették a Fischoff-féle vízgyógyintézet volt területén. Ebben az intézményben volt a polgári iskolai tanítóképző, a gyakorló felsőbb leányiskola, és az Apponyi Kollégium. Ide járt Arany János unokája Széll Piroska és Benedek Elek két lánya Benedek Mária és Benedek Flóra. Hermina különben - akiről az utcát elnevezték - annak a József nádornak a második felesége, „aki Habsburgnak született, és magyarnak halt meg”. Hermina Amália Mária főhercegnő (1817–1842) később egy prágai apácakolostor főnökasszonya lett.
És még el kell dicsekednem vele, hogy többszörösen visszaesőleg voltunk fenn a budai várban a Hiltonban :O. Ami nem semmi, hiszen oda csak olyan sorompókon keresztül lehet bejutni, ahonnan visszafelé nem lehet kimenni csak a Hilton recepcióján lepecsételt kártyával. Mindezt azért tehettük, mert M. egyik unokatestvére volt ott megszállva. Az ötcsillagos Hilton Budapest hotel 1977 január 1-én nyílt meg a Budai Várnegyedben. A szálloda helyén 1250 körül a domonkosok építették fel rendházukat, templomukat, melyeknek maradványai - kolostorkerengő, templom és torony - a mai épületben láthatók. Az egykori szentélyben Julianus és Gellért barátokra emlékező szoborcsoport áll. A szálló főhomlokzataként a XVIII. század végén, kései barokk stílusban emelt és a II. világháború pusztításaiban is megmaradt egykori jezsuita kollégium főfala szolgál. E mögé épült a szálloda. A patinás luxusszálloda első osztályú szolgáltatásokkal és exkluzív felszereltséggel várja a Budapestre látogatókat. Épületének modern falai történelmi romokra épültek, harmóniát teremtve a múlt és a jelen építészeti stílusai között. Hát én ránézésre nem estem hasra tőle. Vagy ahogy Kurt Vonnegut egyik főhőse mondaná: ez a Hilton sem írná meg Beethoven kilencedik szimfóniáját.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése