2008. június 3., kedd

Drupa 2: Ausztria, Salzburg



Ausztriai látogatásunk két napját Salzburgban töltöttük, első nap a régi belvárost jártuk végig, második nap a középkori várat látogattuk meg. Salzburg Mozart és az Ünnepi Játékok városa. Híres szülöttjét annyira ki tudta és ki tudja használni a város, hogy ma már mindenre rányomja bélyegét a több mint kétszáz éve elhunyt zeneszerző. Fennállásának 75 éve során a Salzburgi Ünnepi Játékok komoly és nemzetközileg elismert színházi vállalkozássá vált, ami gondolom az egész városnak jól jövedelmező is. Július utolsó napjaiban és egész augusztusban mintegy 170 rendezvény látható és körülbelül 220.000 belépő talál gazdára. A nagy klasszikus operák és színdarabok mellett évről évre bemutatnak néhányat az utóbbi száz év legjelentősebb műveiből is. Idén az Ünnepi Játékok július 26-tól augusztus 31-ig tartanak és valamennyi előadása, az operák, a koncertek és a színdarabok is Salamon dalának, az Énekek énekének híres sorait idézik témájukban: „…mint a halál, olyan erős a szerelem, olyan a szenvedély, mint az alvilág”. Tehát: ha Salzburg akkor Mozart, ha Mozart akkor zene, ha zene akkor pénz.
.



Aki mégsem a fesztivál ideje alatt érkezik Salzburgba, annak is marad elég látnivaló, sőt falnivaló is. A zeneszerzőről elnevezett világhírű "Mozartkugel" ("Mozart-golyó") valóságos szimbóluma lett a városnak. A város ugyanis az igazi, a valódi, a legelső Mozart-golyó receptúrája alapján készült kék-ezüst csomagolású golyóbist kínálja az idelátogatóknak. A receptet az 1800-as évek végén a Fürst család alkotta meg, és azóta is kézzel, tartósítószer nélkül készíti, árulja a város négy kis üzletében az egykori üknagypapa nyomán. A desszert valójában egy pisztácia-marcipán keverék, mely nugáttal van bevonva. Íme a Mozart-golyó egyik receptje (persze nem az eredeti, nyilván azt a Paul Fürst papa dédunokái féltve őrzik). Hozzávalók: 20 dkg darált dió, 15 dkg cukor, 20 dkg reszelt étcsokoládé vagy 2 evőkanál kakaópor, 1 evőkanál baracklekvár, 2 evőkanál rum, 1 tojásfehérje, kb. 40 szem kimagozott rumos meggy. Elkészítés: A diót, a cukrot, a csokoládét, a lekvárt, a rumot és a tojásfehérjét összedolgozzuk. Hűtőbe tesszük, mert így könnyebben lehet vele dolgozni. Vizes kézzel diónyi gombócokat formálunk belőle, mindegyik közepébe egy-egy szem meggyet teszünk. Kókuszreszelékbe vagy tortadarába forgatjuk, esetleg kristálycukorba, majd mignonpapírra rakjuk. Egy napig levegős helyen szikkadni hagyjuk.

.

.

Salzburg az Alpok kapuja és Ausztria ugyanolyan nevet viselő tartományának székhelye. 150.269 (2007-ben) lakosával Bécs, Graz és Linz után a negyedik legnagyobbb osztrák város. Vonzáskörzetében mintegy 210 ezer ember él. Salzburg a központja a Salburg-Bertechsgadener Land-Traunstein Eurorégiónak. Egy hercegérseki városbíró névszerinti említésével (eredetileg először 1120/30 táján) Salzburg tekinthető a mai Ausztria legrégibb városának. Salzburgban mindenekelőtt a legkorábban benépesült Óváros és a Hellbrunni kastély rendelkezik különösen nagy múltra visszatekintő kulturális hagyományokkal. Itt találhatók többek között Ausztria legöregebb alagútja (Sigmundstor), Közép-Európa legnagyobb épen maradt katonai építménye (Festung Hohensalzburg) és a világ legrégebbi fennmaradt kötélvasútja. (Reißbahn). (wiki).
.

.

A salzburgi dóm, az alpok egyik legrégibb és legnagyobb temploma a Domplatzon található. Ezen a helyen 774 óta keresztény templom áll. Az eredeti építményt 1200 körül kései román stílusban újjáépítették, ez 1598-ban leégett. Wolf Dietrich hercegérsek kihasználva az (egyesek szerint szándékosan okozott) tragédiát, lebontatta a megmaradt falakat és egy óriási katedrális építését tervezte, leginkább azért, hogy az egyre terjedő reformáció ellenében Salzburg katolikus megmaradását hirdesse. A tervek elkészítésével Vincenzo Scamozzit bízta meg, de a munkálatok megkezdése előtt a hercegérsek meghalt. Ezért az alapkövet Wolf Dietrich utódja, Markus Sitticus von Hohenems tette le. A jelenlegi katedrális végülis Santino Solari tervei alapján készült el, alig 15 év alatt 1628-ban az építkezés befejeződött. A katedrálist Szent Rupert emlékének szentelték, aki a város védőszentje és földi maradványait itt őrzik a katedrálisban.

.

.

Nem lehet Salzburgot emlegetni anélkül, hogy Mozartot megemlítenénk. Nem lehet Salzburgot meglátogatni anélkül, hogy Mozart szülőházát legalább kívülről megnéznénk a Getreidgassén. Nem is lehet eltéveszteni, fényképező japánok fonnak köré állandó jelleggel barikádot, járni sem lehet tőlük. Néhány utcával arrébb s a Salzach túloldalán a Makart téren pedig Mozart lakóháza áll. Ha valaki azt hiszi, hogy Salzburg csak a Mozart városa, azért nagyot téved, mert vele szemközti épületben például Christian Doppler élt, maga az effektus... (A mellettünk elhaladó mentőautó vagy motorbicikli hangja magasabb, amíg a jármű közeledik és mélyebb, amikor már távolodik.) Itt született Herbert von Karajan, a későbbi világhírű karmester s itt szenderült örök nyugalomra Theophrast von Hohenheim, aki nem hallott róla az biztosan ezen a másik, felvett nevén ismeri Paracelsust, az orvostudományok atyját. ("A mennyiség teszi a mérget."). És persze itt szülte szép sorban gyermekeit Saloma Alt kisasszony, Wolf Dietrich hercegprímás nyíltan vállalt szeretője. A Mirabell park hajdan neki épült, útvesztőkkel, groteszk törpékkel és mitológiai szobrokkal, különleges virágkompozíciókkal, bozótszínházzal, szökőkutakkal.
.

.

És akkor lássunk egy kis történelmet. Főleg sóbányái miatt már az ókorban lakott település állt a mai Salzburg helyén. Időszámításunk előtt ezer évvel már egy eléggé népes illír kolónia volt itt megtelepedve, 400 évvel később kelták lakták a területet. Krisztus előtt 15 körül megalakul a Salzach-parti város, amely a római Claudius császártól a Juvavum nevet és municípiumi rangot kapja. A város történelmében a következő jelentős dátum a 700-as évhez fűződik, akkor érkezett Rupert hittérítő a városba. Rupert Péter apostolnak szentelt templomot épít a város szélén (Peterskirche) és felújítja a már meglévő kolostort (Peterskloster), valamint apácazárdát alapít a nonnbergi hegyen. Ezáltal a várost újra fejlődésnek indul, így Rupertet tekintik Salzburg megalapítójának. A VIII században, Nagy Károly uralkodása idején Salzburg a bajor uralkodók fővárosa, érsekség majd hercegérsekség lesz. 1077-ben egy római kastély romjaira kezdik építeni a város erődítményét, a Festung Hohensalzburg várat. A XIII és XVII század között felépülnek a város falai. A város mai barokk arculatát a XVII században kapta, amikor Wolf Dietrich von Raitenau, Markus Sittikus von Hohenem és Paris Lodron érsekek új koncepcióval kezdik építtetni a város épületeit. 1816-ban Salzburg Ausztria fennhatósága alá kerül, két évvel később az újváros teljesen elpusztul egy tűzvész nyomán. 1920-ban megalapítják a Salzburger Festspiele-t, az Ünnepi Játékokat és 1960-ban elkészül a Festspielhaus. 1997-ben az UNESCO világörökséggé nyilvánította az óvárost.
.

Nincsenek megjegyzések: