2008. június 2., hétfő

Drupa 1: Kolozsvár-Salzburg

.

Június első felében abban a szerencsés helyzetben lehettem, hogy főnökömmel és néhány munkatársammal együtt külföldi kiküldetésünk során tíz nap alatt három országot és hét várost látogattam meg. Kiküldetésünk célja a DRUPA volt, ami nem más mint a világ legnagyobb nyomdaipari kiállítása Düsseldorfban, de erre majd még visszatérek. Első napunk utazással telt, reggel öt órakor indultunk Kolozsvárról, délután ötkor az autópályáknak köszönhetően már 1030 kilométerrel és két országgal arrébb, Salzburgban voltunk a Drei Kreuz szállodában. Öten utaztunk egy Hyundai kisbusszal, sajnos hatodik kollégánk, I. nem jöhetett velünk, egy héttel indulás előtt autóbalesete volt és amíg el voltunk menve ő végig kórházban feküdt.
.
.
Magyarországon addig volt nehéz az út, amíg Albertirsáig eljutottunk, onnan már az M5 - M0 - M1 segítségével kikerültük Budapestet és végig autópályán mentünk. Az M1 autópálya az osztrák határt köti össze Budapesttel, egyben a IV. számú Helsinki folyosó, valamint az E60 transzeurópai út egyik alkotóeleme. A hegyeshalomi határátkelőnél csatlakozik az osztrák A4-es autópályához. Magyarország egyik legrégebbi gyorsforgalmi útvonala, az első 12 km-es, az M7-tel közös bevezető szakaszát 1964-ben kezdték építeni, ma átlagos napi forgalma 20-35 000 jármű. Délben egy óra körül léptük át a képzeletbeli határt Magyarország és Ausztria között, azért mondom ezt így, mert Magyarországon szerettünk volna még egyszer tankolni de mire észbe kaptunk már egy osztrák benzinkút parkolójában voltunk ahol a vécéért is fél eurót kellett fizetni.
.
.
Őszintén bevallom, hogy most így utólag visszagondolva véleményem szerint a híres német Autobahn kismiska az osztrák A1-hez képest. Az is igaz, hogy Ausztria nincs annyira beautópályázva mint Németország, meg az is igaz, hogy az osztrákok később kezdtek el autópályát építeni, így nyilvánvalóan újabbak és ezáltal jobbak az osztrák sztrádák, de az Autobahn mégsem olyan volt, amilyenre számítottam. Az osztrák autópályát az Osztrák Autópályaigazgatóság igazgatja :), ennek rövidített neve ASFINAG (Autobahnen- und Schnellstrassen- Finanzierungs- Aktiengesellschaft), ezt a nevet lehet látni a modern és ízléses pihenőhelyek épületein is. Ausztriában egységes autópályadíj van érvényben amely 2007-hez képest változatlan, csak akkor használhatjuk az autópályákat, ha megvásároljuk az ehhez szükséges matricák valamelyikét, például a 10 napra szóló autópályamatrica ára: 7,70 euró.
.

.


Érdemes volt már indulás előtt utánanézni az ausztriai közlekedési szabályoknak, ugyanis 2008. január 1-től új rendelkezések léptek életbe. Az mondjuk most nem érintett minket, hogy a havas, eges útszakaszokon 2008-tól kötelező az összes keréken a téligumi használata, viszont azt jó volt tudni, hogy az a személy, aki vezetés közben kihangosító nélkül telefonál, az eddigi 25 Euro helyett 50 Euro büntetést köteles fizetni. A tompított fényszóró nappali használata 2008-tól már nem kötelező, viszont ajánlott. Az autópályán vagy gyorsforgalmi úton érvényes matrica nélkül közlekedőket az eset súlyosságától függően 400-tól 4000 euróig (!) terjedő összegű pénzbüntetéssel sújthatják. Szigorúbban ellenőrzik a parkolási rend betartását, a szabálytalanul parkoló autókat gyorsan elszállítatják, ezek a járművek csak komoly pénzbüntetés ellenében szerezhetőek vissza. Nagyobb gyakoriságú lett a lézeres sebességmérés az országutakon, bevezették a "section control" sebességmérést, ez abban áll, hogy lefotózzák az összes elhaladó autó rendszámát, majd meghatározott távolságon belül ismét lefotózzák, a két kép közti távolság és időkülönbségből kiszámolják az átlagsebességet, amely ha nagyobb az adott szakaszon megengedettnél az autó tulajdonosa pénzbüntetésre számíthat.

.

.


Aki nem a vezetéssel volt elfoglalva, annak az osztrák tájak igazán lenyűgöző látványt nyújtottak. Miután elhagytuk az ország keleti részén található fővárost, Salzburg felé vettük az , ez Ausztria nyugati határán van, így tehát néhány óra alatt átutaztuk jóformán az egész országot. Az út során átmentünk Burgenlandon, a bécsi tartományon, Alsó-Ausztrián (Niederösterreich), Felső-Ausztrián (Oberösterreich) és végül megérkeztünk a salzburgi tartomány fővárosába, Salzburgba. A Bécsi-medence persze messziről nem volt olyan látványos, mint az utána következő Központi-Alpok majd Salzburgi-Alpok. Az alpesi táj, a gyönyörű alpesi tavak, a tiszta és rendezett városok és falvak mind azt a célt szolgálják, hogy feledtessék az utazóval az út okozta fáradtságot és egyre inkább megszerettessék vele ezt a csodaszép országot: Ausztriát.

.

Nincsenek megjegyzések: