2008. március 30., vasárnap

Kajántó: egy istenes falu agóniája

Felbuzdulva a szombati biciklizésünkön és a gyönyörűnek induló tavaszi időjáráson, vasárnap kimentem hűséges Rocinantém hátán Kajántó felé. Nem kimondottan Kajántóra indultam, csak abba az irányba, hiszen legalább 3-4 éve nem voltam ott biciklivel, idén még semmi gyakorlatom nem volt, így egyáltalán nem voltam meggyőződve, hogy fel bírok pedálozni 13 kilométert. Útközben meg-megálltam, toltam a bringát és nézegettem, mennyire megváltozott ez a vidék amióta utoljára jártam itt. Minden második háznál építkezés, javítás folyik, már itt lent, a Kajántói út kolozsvári részén is. A nagyobb telkeket is felparcellázták és darabonként eladták. Gondolom ez a vilanyoszlop tetején szomorúan gubbasztó gólya is nagyot nézett, amikor fárasztó afrikai utazásából hazatérve nemcsak meleget nem talált itthon, de még a régi megszokott füstös vályogházakat sem.


Ugyanaz közelebbről:



Kajántó Kalotaszeg peremén, Kolozsvártól 13 kilométernyire északra, a kajántói tóból eredő Kajántópataka völgyében terül el. A wikipédia szerint a völgy jellemző geomorfológiai jelensége a földcsuszamlás, más néven suvadás. Namármost, ha a dolog így folytatódik, ahogy most nekiestek, a csuszamlásveszély ellenére is a környéken minden talpalatnyi földet beépítenek néhány éven belül. A Kajántó-völgye, vagy Kajáni-völgy nevű alsó, Kolozsvárhoz közelebb fekvő falut már elnyelte a város. A falu egyelőre ugyanaz ami volt, azzal a különbséggel, hogy most Kajántó-völgye utcának hívják. A két falu közti területen valaki (viccből vagy komolyan?) a fenti táblát állította fel hollywoodi mintára, gondolom azt akarván jelképezni, hogy itt épül majd az új város. Az ember azt sem tudja, hogy nevessen vagy sírjon ...




Ezen a felvételen pedig, nem tudom mennyire kivehető, a nyíllal bejelölt kis fehéres folt a fenti kisebb képen látható épülethez hasonló 20-30 házból álló vadonatúj falu. Hát ha ott az erdő alatt, még kajántói mércével mérve is Isten háta megetti helyen lakóházak épülnek, akkor el lehet képzelni ennek a terjeszkedési folyamatnak a valódi méreteit. A megyei tanács elnöke, amikor sikerült idecsalni a megyébe a finn Nokiát, azt nyilatkozta, hogy előrejelzések szerint Kolozsvárnak 2015 táján egymillió lakosa lesz ... Tavaly kapott szárnyra a hír, hogy a Kolozs megyei tanács cargo repülőtér építését is tervezi Kajántó területén.


Első írásos említése Kajántónak 1263-ból maradt fenn. A falu a kolozsmonostori apátság birtoka volt, ezt a tatárjárás után IV. Béla adománylevele újból megerősítette. 1850-ben a falu 718 lakosából 379 román és 318 magyar volt, 1992-ben a lakosok száma 1022-re növekedett, ezen belül 549 román és 420 magyar lakost írtak össze. Találós kérdés: melyik nemzetiségből lesz 2008-ban 10.000 és melyikből 200?


Pedig milyen istenfélő falu lehetett ez a Kajántó valamikor. Kevés olyan falu van, ha van (én magam biztos nem láttam ilyet máshol), ahol az ember csak úgy mendegél az út szélén (ahol a fenti képet is készítettem) és egyszerre csak felnézve négy templomot lát maga előtt. A bal oldalt látható legtávolabbi templom egyben a legrégibb is: A tizenharmadik század elején épült római-katolikus templom, amelyiknek a kőstalluma (díszes padsora) műépítészeti ritkaság. A reformáció hatására a falu magyarsága templomostól együtt református lett. A római-katolikusok Mária Terézia idejében visszakapják a templomukat. II. József türelmi rendelete alapján kap a református egyház egy akkora területet, ahol templomot és iskolát tud építeni. A jobboldalt látható református templomot 1887-ben szentelte fel Szász Domokos püspök. A baloldalt középső templom a görög-katolikusoké, a régi görög-katolikus parókián található a düledező orvosi rendelő. Legközelebb hozzánk (?) az ortodox templom áll, ez a legújabb is a négy közül.

Érdekes módon, általában az erdélyi vegyes falvak minden lakója, román vagy magyar, azzal dicsekszik, hogy ők milyen jól megvannak, mennyire jószomszédok, és hogy sokszor előfordul, hogy készségesebben segít rajtuk a másik-, mint a magukfajtája. Mégis egész Erdély kétnyelvű névtáblái így néznek ki. Huliganizmus? Vandalizmus? Nem hiszem. Inkább az a véleményem, hogy nálunkfelé a demokrácia csak a falu széléig tart, a falun belül már a többség uralkodik és ezt meg is akarja mutatni. Ilyen egyszerű ez. Kajántó helységnévtábláját most már kár is lenne renoválni. Arra a rövidke időre, amíg elnyeli a város.

2 megjegyzés:

Máthé János Kolozsvár írta...

Én igen százszor is kijavítanám a feliratot. Hadd egye egy kicsit a fene , hogy bármennyire is szeretnék uralni az egész földet, sajnos nem rajtuk múlik. De nem ők a hibásak, hanem mi mert olyanokra szavaztunk és olyanokra bíztuk a jövőnket akik 28 év alatt nem tudták megmagyarázni a többségnek, hogy igen a magyar és a szász az igaz államalapító nemzet.
Tisztelettel
Máthé János

mobellino írta...

Tisztelt Máthé János,

2017 október 23-án én is kijavítottam volna, viszont tudni kell azt, hogy a bejegyzés 2008-ban íródott, a Lehmann Brothers előtt. Azóta Kajántó falu maradt a régiben, pedig bejegyzésem írásakor hajaj mekkora nagyvárosi terveket szövögettek kajántói magyarok - románok egyaránt. Akkor azt hittük (hitték) hogy a helységnévtábla hamarosan megszűnik, a falu pedig beolvad egy mega-Kolozsvárba, amiből aztán válság és politika miatt nem lett semmi. Ebben a játszmában az államalapító magyarok nem igazán rúghattak labdába, a szászok pedig nem voltak jelen...

Baráti üdvözlettel,
Hosszú Béla