És akkor itt van egy másik nagy túlélő: az Eastman Kodak Company. A céget George Eastman feltaláló és Henry Strong üzletember alapította Eastman Dry Plate Company néven, 1881-ben. Az elsősorban amatőrökre specializálódott cég azon az ötleten alapult, hogy ne szükségeltessenek kémiai ismeretek a fényképezéshez, azaz bárki képes legyen fotografálni. Ennek nyomán nyitotta meg 1888-ban a cég a világ első előhívólaborjait miáltal a fényképészeknek már nem maguknak kellett előhívniuk képeiket, hanem szakemberek készítették el azokat, ezek egyben garantálták azt is, hogy nem megy tönkre a kép az előhívás során. A cég első saját gépe a rollfilmes Kodak Box kamera annyira sikeres volt, hogy a cég még a saját nevét is átváltoztatta Eastman Dry Plate Company-ról Eastman Kodak Company-ra. Későbbi kamerái közül a Brownie és az Instamatic típusú fényképezőgépek átütő világsikert értek el, a Brownie-k közel 60 éven át a legnépszerűbb fényképezőgépek közé számítottak.
A nyolcvanas években a cég beszállt az instantgépek gyártásába. Saját géptípusa, illetve az eljárás, mellyel a szerkezet a képet rögzítette olyannyira hasonlított a Polaroid Corporation által gyártott termékekhez, hogy az pert indított a Kodak ellen, lopással vádolva meg a céget. Az ítélethirdetés 1986. január 9-én történt, a bíróság a Polaroid javára döntött, a Kodaknak komoly büntetést kellett fizetnie és azonnali hatállyal befejeznie az instantgépek gyártását és forgalmazását. A cég maradéktalanul eleget tett az ítéletnek. A Kodak 2004. január 13-án bejelentette, hogy fokozatosan kivonul a hagyományos kamerák piacáról, Észak-Amerikában és Nyugat-Európában nem gyárt több filmes kamerát. Ennek megfelelően 2oo4-ben mintegy 12.000-15.000 állást számolt fel, alkalmazottainak mintegy 20-25 százalékát bocsátva el.
126-os formátumú Kodak gépekként az Instamatic 5o-es kamerák voltak az elsők, 1963-ban. A könnyen újratölthető fényképezőgépek aránylag olcsók voltak, leginkább innen származik népszerűségük. A tervezés vezetője Dean M. Peterson, aki később ismert személyiség lett a 8o-as évekbeli forradalmi újításaival. Az első Instamaticot, az 50-es modellt Angliában dobták piacra 1963 februárjában, alig egy hónappal a 1oo-as modell előtt. Automata zársebességükkel, blendenyílásukkal és távolságállításukkal mindkettő a korábbi nagysikerű Brownie gépek modelljét követte: olyan kamerák voltak, amelyeket "amerikai piacra" gyártottak, vagyis semmi felkészülés vagy tapasztalat nem szükségeltetett használatukhoz.
Átütő siker lett: több mint 50 millió Instamatic kamerát gyártottak 1963 és 197o között. A Kodak még el is ajándékozott egy elég számottevő tételt: a Scott papírtörölközőkkel együtt lehetett jó ideig vásárolni egy Instamatic fényképezőgépet, persze utána a filmet mindenki a Kodaktól vette. Az újabb széria (amelybe az én 224-esem is tartozik) már az új Magicube Flash technológiát alkalmazza. A Flashcube egy jégkocka kinézetű 4 oldalú egyszeri villanásos izzó volt. Ha felhelyezték a flashcube-ot az Instanmaticra exponáláskor automatikusan villant. Filmtovábbításkor a vaku elfordult a foglalattal együtt 90 fokot. A gyújtáshoz való elektromos energiát 2db AA elem adta. A vaku 4 villanást követően eldobhatóvá vált. A flashcube végigkísérte az Instamatic kamerákat. Tehát az Instamatic 224 a maga korához képest szuperautomatizált gép, melynek felsőrészén egy rádióéhoz hasonló skála található különböző pitogrammokkal: nagyon borús, borús, félborús, napos, kánikula :). Az objektíven található egyetlen tekerővel lehet a skálát állítani.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése