Osztálykirándulás, Gyulafehérvár

2007 június 9-10-én osztálykirándulásra mentünk négyen, három tanárnő és én, és egy csomó gyerek. Végállomás a Nagyszeben melletti Paltinis volt, útközben a második megálló Gyulafehérvár. Khm ... azt elfelejtettem mondani, hogy román gyerekekkel voltunk. A város Kolozsvártól 95 km-re délre, a Maros és az Ompoly összefolyásánál emelkedő 230 m magas fennsíkon fekszik. Ez az a város, amely minden erdélyi nemzetnek mást és mást jelent. Apulum, Belgrád, Alba Iulia, Karlsburg, vagy Weissenburg, Gyulafehérvár ... mindenkinek valamilyen jelentőséggel bír, azonban a jelentése mindannyiunknak más. Már a vaskorban földvár állt itt, később az ókori rómaiaknak is fontos volt: castrumot építettek ide, itt állt Apulum, a római tartomány egyik jelentős városa.

A szlávok által használt Belgrád név onnan ered, hogy a fehér mészkőből épült római kori falmaradványok alapján az itt letelepedő szlávok Belgrádnak, azaz Fehérvárnak nevezték el. Említésre méltó még, hogy Gyulafehérvárt régen a románok is Belgrádnak hívták.

A Karlsburg német nevet III. Károly (1685–1740) Habsburg-házi "magyar" királyról kapta (aki VI. Károly néven német-római császár, II. Károly néven cseh király volt ugyanabban a többes szám első személyben, amiről Rejtő Jenő azt mondja, hogy mi, őfelségünk I. Fülig Jimmy). Többedik Károly törvényt hozott a Habsburgok nőági örökösödésének biztosítására, ez volt a híres Pragmatica Sanctio. Ez kimondta, hogy az osztrák örökös tartományokban és Magyarországon azonos legyen az uralkodó a Habsburg-ház öröklődési szabályai szerint. Ez nem csak Mária Terézia trónöröklési jogát biztosította, hanem azt is, hogy a Habsburgok dönthessék el ezután, hogy ki legyen a magyar király. A gyulafehérvári Vauban-modell alapján épült 7 bástyás, csillag alakú erődítmény is abban az időben (1716-1735) épült.

A ma is hivatalos román Alba Iulia elnevezés, amint az a város hivatalos honlapjáról is kiderül, a magyar Gyulafehérvár latinba vágott tükörfordítása, jelentése: Cetatea Alba a lui Jula. De nem emiatt dobban meg az ő szívük, amikor Alba Iuliáról hallanak, hanem amiatt, hogy 1599 november 1-jén Báthory András feletti győzelme után Vitéz Mihály vajda diadalmenetben vonult be a városba, ahol az 1600. július 10-én megtartott erdélyi országgyűlésen fejedelemmé választották. 1785 február 28-án itt végezték ki a Horea-felkelés vezetőit. 1848-49-ben innen irányították a magyarok ellen harcoló császári és román csapatokat. A másik nagy esemény 1918 december 1-jén történt, amikor a románok nemzetgyűlése itt határozta el a Romániához való csatlakozást. Az utólag épített ortodox székesegyházban koronázták román királlyá 1922. október 15-én I. Ferdinándot és feleségét.

Nekünk is jelent ám Gyulafehérvár valamit. Erdélyt már a magyar államalpítástól kezdve innen kormányozták mint különálló egységet, itt székelt az erdélyi vajda. Püspökségét Szent István alapította 1009-ben. 1241-ben a tatárok teljesen elpusztították. 1277-ben a szászok bosszúhadjáratukban újra felégették. Virágkorát a Hunyadiak és Bethlen Gábor alatt élte. 1291-ben III. András országgyűlést tartott itt. 1442-ben a város mellett csapott össze Hunyadi János hada Mezid bég 15 ezres seregével. Először a török, majd néhány nap múlva a megerősödött magyar sereg győzött. 1516-ban II. Ulászló megerősítését rendelte el. 1541-ben ide költözött Izabella királyné, itt is halt meg 1559-ben. 1571-ben itt halt meg János Zsigmond fejedelem is. 1622-ben Bethlen Gábor itt alapította meg református kollégiumát, amelyet 1658-ban a harcok elől Nagyenyedre költöztettek. 1642-ben itt választották fejedelemmé I. Rákóczi Györgyöt, aki itt is halt meg 1648-ban. 1657-ben II. Rákóczi György lengyel hadjárata idején a várost tatár seregek égették fel, majd ugyanabban az évben a fejedelem itt mond le. 1704-ben itt választották az erdélyi rendek fejedelemmé II. Rákóczi Ferencet. 1715-ben újraszervezték a reformáció alatt megszűnt püspökséget. Új vára 1738-ban lett készen.

A város központjában található az ortodox katedrális, amelyet koronázási katedrálisként is emlegetnek, s amely felavatása óta a román nemzeti egység szimbóluma. Az impozáns épületkomplexum épitészeti stílusa a Tirgoviste-i kolostorokét követi, a XIX századvégi romantika irányzatát tükrözve. A komplexum bejáratát egy 58 méter magas harangláb uralja oszlopokon nyugvó kupolával a tetején. Rögtön a hatalomátvétel után döntöttek a katedrális szükségességéről, 1921 és 1923 között fel is építették. A város és az épület jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 1922 október 15-én itt újrakoronázták I Ferdinándot. Jelenleg itt székel a gyulafehérvári ortodox püspökség. Majdnem száz év távlatából mi mást lehet mondani minthogy szép.

Gyulafehérvár várát szabályos négyszögű alaprajza, szokatlanul nagy alapterülete s benne a püspöki palota és a székesegyház elrendezése emeli ki. Püspöki székhelyeink közül az egyetlen, amely jóformán modern átépítések nélkül, az évszázadok átalakításai során rárakodott építészeti rétegek alatt őrzi középkori képét és szerkezetét. A vár szabályos, négyzethez közelálló alaprajza egy római légió castrumából (erődítményéből) alakult ki, amelyet középkori lakói védekezésre alkalmas falakkal vettek át, s amelyet a későbbiekben sem alakítottak át túlságosan. A ma is meglévő, helyenként embermagasságnyi vagy magasabb kötőgátak szabályos kváderekből épült falait később csak magasították, olykor védműveket ragasztottak hozzájuk, de a várnegyed körvonalait továbbra is a mintegy negyedfélszáz méteres oldalú légiótábor falai határozták meg. Kváder: hasáb alakú, finoman megmunkált faragott építőkő.

Szent István országépítése előtt Erdély területe vajdaságnak számított és már valamilyen formában kapcsolatban állt a kereszténységgel. 948-ban az erdélyi gyula (vezér) felvette a kapcsolatot a konstantinápolyi pátriárkával, ott megkeresztelkedett, s magával hozta Erdélybe Turkia püspökét, Hierotheoszt. István király országszervező politikája megkövetelte a gyulák autonóm területének a történelmi országhoz való csatolását. Az utolsó gyula, akinek székhelye a római alapítású Apulum vára (Fehérvár) volt, 1002-ben kénytelen volt behódolni unokaöccsének, a királynak.

Erdélynek az anyaországba való politikai beillesztésével egyidejűleg, 1003-tól kezdődően 1009-ig megszerveződött az erdélyi püspökség, 58.000 négyzetkilométeres területtel. Latin elnevezéssel "Ultransylvanus" (Erdőn túlinak) említették az egyházmegyét. Sajátos az elnevezése, mert - egyedül a magyarországi püspökségek közül - a térségéről kapta a nevét, nem pedig a székvárosáról. A püspökség elnevezését csak 1932-ben változtatták meg Gyulafehérvárra. Itt kapott helyet a püspökség épülete, amely egyben a püspöki intézmény fő központja. Az egyházmegye püspökeit a korai latin nyelvű oklevelek "Episcopus Ultransylvanus" néven említik.

Bizonyos, hogy az első székesegyház építését már a püspökség alapításakor, 1009-ben megkezdték. Az ókeresztény bazilikák mintájára felépített templom háromhajós volt, és valószínűleg a Vata-féle pogánylázadáskor pusztult el. A második székesegyházat valószínűleg Szent László király (1077-1095) idejében kezdték el építeni. Ehhez már nem használták fel az előző bazilika alapjait, mert sokkal nagyobb, nagyszabású székesegyházat terveztek. Az új székesegyház szintén háromhajós, de gazdagabb kereszthajóval és középponti toronnyal ellátott épület volt. A templom a tatárjáráskor pusztult el, amikor az ide menekült lakosságra rágyújtották, s a központi torony leomlott. A helyreállításkor visszaépítették a kereszthajó és szentély első négyzetét, melyhez karcsú koragótikus szentélyt építettek.

Alig fejeződött be az újjáépítés, amikor 1277. február 21-én a szászok feldúlták és felgyújtották a templomot, miután ismét nagy anyagi áldozatokkal állították helyre. A 15. században boltozták be a főhajó nyugati részét és a tornyokat két emelettel megemelték. 1439-ben egy török betörés alkalmával a templom ismét károkat szenvedett. Az ekkori helyreállításhoz az esztergomi érsek mellett Hunyadi János is hozzájárult, akinek a nevéhez a szentély gótikus stílusú meghosszabbítása fűződik. Ő építtette a díszes nyugati főkaput és a két torony közé épített erkélyt, melyet később háromszögű oromfallal zártak le. A nagy hadvezér ekkor hagyta meg, hogy őt is a templomba temessék el. A templomot 1601-ben kirabolták, a Hunyadiak sírköveit összetörték, majd 1603-ban Basta császári serege pusztította a székesegyházat. 1658-ban a török Erdély elleni büntető hadjárata során ismét feldúlták a templomot, I. Rákóczi György és Bethlen Gábor díszes síremlékeit összetörték. A Rákóczi-síremlék anyagából a 18. század elején Mártonffy püspök négy oltárt állíttatott fel.

A gyerekek roppant jól szórakoztak (és miért is titkolnám, nekem is tetszett) a restaurált várromok közt rendezett középkort idéző szokásos szombati előadáson. A műsor neve "A Három Erődítmény Útvonala". Szereplői középkort idéző fantáziaruhába öltözött katonák, minden szombaton 11 és 12 óra között körbejárják a gyulafehérvári parkot, délre visszatérnek az "erődbe" és egy kétlejes belépődíj ellenében fegyverforgatási bemutatót tartanak ágyúlövéssel egybekötve.