Nagyszeben, Bruckenthal múzeum

Szebeni kirándulásunk során meglátogattuk a Bruckenthal múzeumot is. A belépőjegy ára felnőtteknek 12 lej (kb. 4 euro). Lévén, hogy a gyerekek akikkel mentünk (a Melinda iskolájából 3 osztály) csak 3 lejt fizettek, annyit is néztek. Hát én sem vagyok nagy múzeumlátogató, de hogy ezek a gyerekek mit lerohantak, az aztán nem semmi. Három emeletet húsz perc alatt úgy "végiglátogattak", mint a huzat. Nem tudom elképzelni, mi maradt meg bennük, hiszen én is utólag jöttem rá, hogy mennyi mindent nem láttam.

A múzeum barokk stílusú épületét Samuel von Brukenthal báró, Erdély akkori kormányzója saját palotájának építtette 1778–1788 között a Nagypiac nyugati oldalán. Miután a palota kész lett és a báró beköltözött, az akkori divat szerint képtárat rendezett be a felső emeleten. 1817-ben a gyűjteményt megnyitotta a látogatók előtt. A báró végrendeletében az épületet és a gyűjteményt az Evangélikus Egyházra hagyta. Első kérdésem erre: hogyan lehetett a magyar Erdély kormányzója Brukenthal szász báró?

.

.

Az 1699-ben kötött osztrák-török karlócai béke értelmében Erdély Habsburg uralom alá került, 1704-ben azonban az erdélyi országgyűlés II. Rákóczi Ferenc személyében ismét fejedelmet választott. A Rákóczi-szabadságharc bukása után állandósult a Habsburg uralom. Erdély megőrizte területi különállását, a királyi helytartótanács a Gubernium volt, mely kezdetben Gyulafehérváron működött, majd a Rákóczi-szabadságharc elől menekülve Nagyszebenbe költözött. Az uralkodó a kormányzót (gubernátor) és a tanács tagjait csak az erdélyi országgyűlés jelöltjei közül nevezhette ki, annak a függvényében, hogy milyen politikai szelek fújtak. Így lett az első kormányzó az a Bánffy György Habsburg-párti főúr 1691-ben, akinek az apját Apafi Mihály árulásért kivágeztette, a tizenharmadik pedig Samuel von Bruckenthal 1777-ben.

.

.

Brukenthal kora a Bécs által közvetlenül kormányzott koronatartomány időszaka, amelyben a szászok számára is megnyílt az út a társadalmi emelkedés és a politikai szerepvállalás felé. Brukenthal Sámuel két öccsével együtt elindult a Gubernium hivatali ranglétráján felfelé, miközben királybíró apja, Michael Breckner nemesi előnevét vette fel polgári névként. Tehetségével, kiegyensúlyozott személyiségével, diplomáciai készségével elnyerte Mária Terézia kegyét, utóbb báróságot is nyert. Brukenthal Sámuel szereplésével egy időre megszakadt a magyar rendek kikerülhetetlen elsőbbsége a legmagasabb erdélyi posztokon. De talán mégis a német anyanyelv is közrejátszott kormányzóvá való kinevezésében, hiszen Bécsben ez idő tájt átfogó intézményi reformokat tűztek ki Erdély számára. Brukenthal lojális, ugyanakkor körültekintő és végtelenül becsületes hivatalnoknak bizonyult. Viszont az erdélyi rendek szívós ellenállása során a báró megszenvedte a felelősség éveit. Jellemző az általa fémjelzett korszakra az úrbér-reform kisiklása. Zárójelben legyen mondva, a bécsi reformok az ősi szász kiváltságokat éppúgy nem kímélték, mint a magyar vagy a székely nemzetét. A II. József diktatórikus törekvéseit tekintve talán Brukenthal becsületére válik, hogy végül is a császár megvált tőle mint erdélyi kormányzótól egy újabb Bánffy György javára. A magyar rendek még így is vádaskodtak ellene – a szászság javára tanúsított elfogultsága, sőt, nyereségvágyból fakadó hivatali visszaélés miatt. Ilyen irányú különböző pereiben kevéssel halála előtt mentik fel az igaztalan vádak alól.

.

.
Brukenthal politikai pályájának összegzése ma még várat magára. Egyértelmű megbecsülés övezi ezzel szemben egész aktív pályájára kiterjedő műgyűjtő tevékenységét, melynek eredménye a nagyszebeni Brukenthal Múzeum máig fennmaradt anyaga. A leendő báró fiatal éveiben kezdi megalapozni a 17.500 darabból álló éremgyűjteményt, amelynek értéke a múzeum megnyitása idején a bécsi császár gyűjteményével vetekedett. A könyv- és kéziratanyag gyűjtése is viszonylag korai eredetű, a könyvtár összetétele a felvilágosodás korának enciklopedikus igényét tükrözi. Brukenthal életre szóló vállalkozása szász kultúrpatrióta érzületből fakadt. A múzeumi gyűjtés nem zárult le Brukenthal halálával, és a különböző korok különbözőképpen hasznosították az intézményt. 1948-ban természetesen államosították, a diktatúra szellemében rendezték át és egészítették ki; az épület egy részét más célra hasznosították. Ezek az állapotok csak a 90-es évek végén szűntek meg, 2000 után pedig Klaus Johannis polgármesternek (is) köszönhetően, Szebennel együtt a múzeum is újra virágzásnak indult.

.

.

A Brukenthal múzeum leglátogatottabb részlege a képtár, amely 16–18. századi németalföldi, olasz, német, illetve 18. századi osztrák alkotók munkáit sorakoztatja fel. A 1946-os államosításkor a már 11 ezres gyűjtemény 19 legértékesebb festményét Bukarestbe vitték, majd a 80-as években a művészeti múzeum leltárába vették fel, anélkül, hogy a Brukenthaléból kitörölték volna. 1989 óta a múzeum vezetősége, az Evangélikus Egyház és a Német Demokrata Fórum folyamatosan kérte a képeket. Az egyházi javak visszadásáról szóló törvény értelmében az Evangélikus Egyház visszakapta a palotát, és Nagyszeben ma már azzal büszkélkedhet, hogy 60 év után hazajöttek a képek is Bukarestből. Köztük a múzeum legértékesebb képe, a XV. században Jan van Eyck által készített Kék süveges férfi képmása.

.

.

Ugyanakkor említésre méltó tény az, hogy 1968-ban rejtélyes körülmények közt kirabolták a múzeumot, e lopás során eltűnt nyolc festmény közül is négy visszakerült Szebenbe. 1968 május 28-ika egy keddi napra esett, amikor a múzeum akkori igazgatója, Nicolae Lupu felhívta a rendőrséget. Nemrég avattak egy kiállítást amelyben kiállították a múzeum legértékesebb 36 festményét. Az igazgató arról értesítette a rendőröket, hogy az éjszaka folyamán a kiállított remekművek közül nyolcat ismeretlen tettesek elloptak. Akkor a román rendőrség nem volt tagja az Interpolnak, s mivel a tetteseknek sikerült a festményeket kivinni az országból, így négy év után az ügyet lezárták. 1998-ban pontosan harminc évvel a lopás után egy román származású amerikai polgár falán megtalálják a négy legértékesebb ellopott festményt, köztük a fenti képen is láthatót: Michael Sittow, Férfi portré koponyával.

.