Bringával a Herbák mögött

A május-elseje-keddre-esik sok szabadnappal reméltem, hogy kimozdulunk otthonról, és az idő valóban inkább biciklizésre ösztönzött mint napozásra-strandolásra. Egyedül Áron kívánkozott sátorozni, de szerencsére lefújtuk. Szombaton ebéd után kimentünk Melindával biciklizni (ő először az idén).

Lévén hogy most a cégnél tartom a bicikliket, kijöttünk a Clujanából, hátul átmentünk a hídon és úgy gondoltuk, hogy összejárjuk a kis családi házas hangulatos kisutcás környéket. Aha. Ha valaki megkérdi, hol a Byron utca, azt mondtam volna hogy az Attila út környékén. Hát nem. Itt van az Irisz telepen, a legnyomorúságosabb utca amit láttam amióta lebontották a Kalános utcát. Hogy miért épp Byron utcának hívják? Ki tudja. Fő, hogy tele van parabolaantennákkal.

Byron, George Gordon Noël, Lord (1788-1824)

1788. január 22-én született Londonban. Régi főnemesi család sarja, apja, a „veszett Jack Byron”, a testőrgárda tisztje volt, szenvedélyes kártyás, minden vagyonát elvesztette, és fia mindössze hároméves volt, amikor Franciaországban meghalt. Byron gyermekéveit anyjával, Catherine Gordonnal Aberdeenben töltötte, itt járt gimnáziumba is 1794-98 között. A költő jobb lábára sántán született, s fogyatékossága miatt anyja egyformán szánta és gúnyolta, életre szóló sebeket ejtve fia önérzetén. 1798-ban, nagybátyja halála után váratlanul a lordi cím birtokosa lett, és Newsteadbe költözött. 1801-től Harrow-ban, 1805-től a cambridge-i Trinity College-ban tanult. Kitűnt a legtöbb sportban, és gyakori botrányok hőse lett. (enciklopedia.fazekas.hu)Lehet ezért nevezték el róla a kolozsvári putrinegyed főutcáját. :-)

.

Visszafele megálltunk egy kis parkban a Szamos partján. Itt élek Kolozsváron annyi éve és most voltam ott is (mint a Byron utcában) először. A Vasutas-parki híd előtti bezinkút mögött van a park, attól feljebb pedig ez az elhagyott zsilip, biztos a Clujananak szolgált valamire valamikor. A parkban csalánt is szedtünk (a csalántea úgy néz ki, nálam beválik hajkorpásodás ellen.)

.

A csalánt a népi gyógyászat a szervezet általános tisztítójaként tartja számon. Kiemelik hasznos szerepét az ízületi-, különösen a köszvényes betegségek gyógyításában. Vízhajtó hatása miatt ajánlott vesekő vagy -homok esetén, mivel segít ezek feloldásában, kimosásában. Kifejezetten nem javasolt viszont szív- vagy vesebetegség miatti ödéma, vízvisszatartás kezelésére. A receptben említett másfél liternyi mennyiséget az allergia veszélye miatt nem ajánlott átlépni. (hazipatika.com)

A Clujana sporttelepen is voltunk. Ott van egy szétvert szovjet emlékmű meg ez a Herbák János szobortalapzat. A szobrot már beolvasztották. A kolozsvári cipőgyár, a hajdani Dermata munkásai közül is sokan azt hitték, hogy Herbák János valamikor tulajdonosa volt a gyárnak. Frászt. A Renner-féle bőr és cipőgyár az új világ kezdeti szakaszában felvette Herbák János magyar kommunista forradalmár nevét, majd, a hatvanas évek első felében, - amikor már fülsértő lett a magyar név - a semmitmondó, mindössze földrajzi utalást tartalmazó Clujana névre keresztelték.

.

A Renner-féle bőr és cipőgyár

.

A kolozsvári Renner-féle bőr és cipőgyár a két háború között Románia vezető vállalatává nőtte ki magát saját iparágában. A gyár alapját egy századfordulón alapított bőrcserző kézműves műhely képezte, amely elsőként manufaktúrává bővült, majd 1910-ben a Farkas és Hecht családokkal társulva betéti, egy év múlva pedig részvénytársasággá alakult át, és mint Renner testvérek et Co. Rt. bőrgyára indult tartós virágzásnak. A dualizmus végén a hadikonjunktúra előnyeit kihasználva az üzem munkáslétszáma (a háborút közvetlenül megelőző év 100 munkásával szemben) már közel 800 főre emelkedett és a helyi Takarékpénztár, valamint a Hitelbank Rt. hitelekkel segítette a gyár növekedését.

A Renner cég afféle családtörténetként Méhes György Kolozsvári milliomosok című regényének az ihlető forrását képezte. Regényében az író a családot Keller néven szerepelteti és a dinasztia alapítóját (Keller Frigyest) mint Erdélybe az 1870-es évek végén érkező bajor tímárlegényt mutatja be. A regényben dramaturgiailag fontos szerephez jut az is, ahogy a kisvárosi (szászrégeni) tímárműhely Kolozsvárra átkerülve fokozatosan közép-, majd nagyüzemmé válik. (transindex.ro)