Ötödik napon is csak ketten gyalogoltunk fel M.-val a Sziléziai házhoz. Indulás Tátraszéplakról. Tatranska Polianka a Magas-Tátrában Ótátrafüredtől 3 km-re délnyugatra, a Nagyszalóki-csúcs déli lejtőjén fekszik. Időbeosztásunkat a következőképp terveztük: Tátraszéplak (Tatranská Polianka) - Razcestie na Velickom moste (Nagy-híd elágazás) (50 perc) - Velicka Pol'ana (Nagy-rét) (40 perc) - Silezsky dom (30 perc) - Velicka Pol'ana (30 perc) - Razcestie na Velickom moste - (40 perc) - Tátraszéplak (40 perc). Teljes menetidő: 4 óra, előrelátható időtartam: 6 óra.
Az aszfaltozott út szerpentinjei között zöld jelzésű hegyi ösvény vezet egyenesen fel a Felkai-tóhoz, de idén az esőzések miatt csak kevés helyen volt járható az ösvény. Így utunk legnagyobb részét a műúton tettük meg, de M. ezt egyáltalán nem bánta. Újabban még a Tátrában is medvefóbiánk van, pedig itt van a Kárpátok legkisebb medvepopulációja. Sajnos ők (a medvék) nem ismerik ezeket a statisztikákat, és bizony nyáron bocsos medvével találkozni nem lenne kellemes, még akkor is, ha frekventált, jelzett turistaösvényeken ez teljesen kizárt.
Az útvonal leírása: közepes nehézségű, 12 kilométeres túra + - 670 m szintkülönbséggel, a műút szerpentineken fokozatosan emelkedik a Nagy-tisztásig (Velicka Pol'ana), onnan az utolsó kilométert már majdnem vízszintben tesszük meg. A Sziléziai-háznál tetszés szerinti fogyasztás lehetséges, mi nem győztük kivárni a sorbanállás miatt. Visszafelé ugyanazon az úton ereszkedtünk Tátraszéplakra.
A Felkai-völgy (szlovákul: Velická dolina) a Magas-Tátra egyik észak-déli irányú völgye, amelyben a hegység botanikailag egyik legértékesebb területe található, az úgynevezett Virágoskert. A völgy neve a ma Poprád részét képező Felka (Vel’ká) település nevéből származik. A völgy ritka természeti szépségekkel rendelkezik, mely nagyrészt összefügg a jégárak alakította domborzati formákkal. Kivételesen lenyűgöző közülük a Virágoskert (Kvetnyica). A Felkai-tótól az Örökös-eső (Večny dážd’) alatt az évezredek során jó feltételek alakultak ki egy sajátos növényvilág számára. A völgy e részének havasi rétjei jellemző nevet kaptak. A Virágoskertről az első említés 1644-ből való, a késmárki Frölich Dávid „fűszerek kertjének” nevezte. A Virágoskert a természetvédők figyelmét is felkeltette, s az ő érdemük, hogy megóvásáért, már igen korán, meglepően sokat tettek (wiki).
Sziléziai menedékház vagy más néven Sziléziai ház (1676 m) (Sliezsky dom): 1895-ben a Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE) sziléziai szekciója, a Wrocław felépíttette a tó nyugati partján az első Sziléziai házat, először mint földszintes faépületet. 1962 november 29-ről 30-ára virradó éjszakán egy autogén-hegesztőkészülék elővigyázatlan használata miatt az épület a lángok martaléka lett. Három év múlva kezdték építeni az új 9.200 köbméter térfogatú, városi szállodai berendezéssel ellátott, sok férőhelyes „Gerlach alatti palotát” ahogy az akkori lapok nevezték. 1968-tól fogadja mai formájában a látogatókat. A szállodai részben 40 ágy 1-, 2- és 3-ágyas szobákban, a menedékházi részben 80 ágy 4- és 6-ágyas szobákban. A Sziléziai ház közvetlen közelében az utóbbi ötven évben tíz ember vesztette életét, közülük néhányan csak pár méterre voltak a bejárattól.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése