2017. július 28., péntek

Magas-Tátra: Csorba-tó - Jamszkó-tó - Csorba-tó


A Jamszkó-tó a Kriván-csúcs felé vezető úton található, 5 kilométerre Csorbató településtől. Kirándulásunkat a Csorba-tó partján található jelzőoszloptól kezdtük. A Kriván minden oldalról elszigetelten álló hatalmas tömege szabadon nő ki a tövében elterülő völgyekből és bárhonnan is nézzük, mindenfelől ugyanabban a jellegzetes, északnyugat felé meredeken lemetszett alakjában mutatkozik. De most ez nem a Krivánról szól...


Indulópontunk, a Csorba-tó (Štrbské pleso) a második legnagyobb tó a Tátra déli oldalán, a Szoliszkó-gerinc délkeleti vége alatti teraszon, a Furkota- és a Malompataki-völgy torkolata között, nem messze a Menguszfalvi-völgy torkolatától, 1346 méter tengerszint feletti magasságban. Innen, a Kempinski-szálló melletti irányjelzőtől végig a piros jelzésen haladtunk a Jamszkó-tóig.


A Vázseci-völgy a Kriván déli gerince és a Vág-völgyi-gerinc által közrefogott völgy. A völgy a Gödör-tó (Jamszko-tó) felett ellaposodik és elvész az erdőben. A Jamszkó-tó valójában a völgy szája előtt fekszik.



A Jamszkó-tó (más néven Gödör-tó) 1447 m tengerszint feletti magasságban fekszik a Vázseci-völgy szájánál, területe 0,67 hektár, legnagyobb mélysége 4,2 m. Mint legtöbb tátrai tó, ez is tengerszem, ami valójában hegységekben előforduló, általában kis kiterjedésű édesvizű tavat jelent, semmi köze sincs a tengerhez. Mivel ez a víz a gleccserek elolvadásából származik, ezért a tó vize nagyon tiszta. Ezek a tavak kivétel nélkül a jégkorszak utáni időkben alakultak ki, amikor a felmelegedés hatására, a gleccserek megindultak a hegységek oldalain. erek megindultak a hegységek oldalain. 



A hatalmas tömegű és mennyiségű jég akkor fejti ki a legdrasztikusabb hatását, amikor a hegységen belül lankásabb területekre érve lelassul. Ilyenkor a jégtömeg nyomása alatt a kőzetbe vájt mélyedés jön létre. Ezeket kárfülkéknek nevezzük. A kárfülke mélysége függ a jég össztömegétől, és a kőzet puhaságától. Minél puhább az alapkőzet, és minél nagyobb a felette elhelyezkedő tömeg, annál mélyebb lesz. Ezek lesznek a későbbiekben a tengerszemek medrei. A kárfülke addig mélyül, amíg a jég tömege növekszik fölötte. A jég olvadása közben már nem mélyül tovább. Amikor a jég már teljesen elolvad, gyönyörű kristálytiszta vizű tó marad a helyén. (wiki)


A tó keleti partján a szlovák turizmus egyik kiemelkedő alakja, Gustáv Nedobrý (1893 - 1966) építtetett egy turista-menedékházat amely 1943-ban leégett. Visszafelé újból elcsodálkozhattunk a 2004-es vihar pusztító erejében. A félelmetes sebességű szélvihar északról érkezve, a hegység főgerincén átbukva orkánná erősödött, és szinte letarolta a Magas-Tátra szlovák oldalának lejtőit. Óriási, évtizedekig kiheverhetetlen károk keletkeztek a Nemzeti Park élővilágában.


 Csorbató településre visszatérve újból megcsodálhattuk a gyönyörű Csorba-tavat, és a fölé magasodó Elülső-Szoliszkót. Kevesen tudják ma azt, hogy a csorbaiak 1860-ban szerették volna a tavat leereszteni, hogy a helyén legelőket létesítsenek...


Azt, hogy a tó ma is él, elsősorban a gömör-liptói id. Szent-Iványi Józsefnek (1817-1906) köszönhető. A tavat körülvevő birtokok ura mentette meg a tavat majd 1872-ben vadászházat építtetett melléje. 1906-ban épült fel a tó déli partján az 54 szobás Nagyszálló, ez napjainkban a Magas-Tátra egyetlen ötcsillagos szállodájaként a Grand Hotel Kempinski épületegyütteséhez tartozik.


Nincsenek megjegyzések: