2017. július 29., szombat

Bélai-Tátra: Késmárki-itató - Barlangliget - Fehérvíz-parkoló


 Idei, évszerint negyedik Tátra-túránk utosó napján végre eljutottunk a Tátra (számunkra) ötödik hegységébe, a Bélai-Tátrába.


A Bélai-mészkőhavasok, más néven a Bélai-Tátra tulajdonképpen a Magas-Tátra északkeleti része. Szlovákiában, az Eperjesi kerület Poprádi járásában található, innen Lengyelország és a Lengyel-Tátra kőhajításnyira található. A Bélai-Tátra a Lengyel-Tátra folytatásaként, 14 kilométeren, a Bialka-patak-völgy mentén terül el. Területe lényegesen kisebb, mint a Magas-Tátráé, csupán 67 négyzetkilométer, ami a teljes Tátra alig 8 százaléka.
 

 A tátrai mészkőalapon lúgos a talaj, ezért csodaszép magashegyi virágok nyílnak rajta. A legtöbb virág június-júliusban nyílik, ilyenkor gyönyörködhetünk igazán bennük. Az erdei deréce vagy (mifelénk) málnavész-virág a mirtuszvirágúak (Myrtales) rendjébe és a ligetszépefélék (Onagraceae) családjába tartozó faj. Gyulladáscsökkentő, baktériumölő és vizelethajtó hatású, cser- és nyálkaanyagokat tartalmaz. 

 

Számomra a málnavész-virág köti össze a Tátrát a Székelyfölddel, ugyanis mindkét helyen gyakorta megtalálható gyönyörűszép hegyinövény. Sokan nem is gondolnák, hogy gyerekkorunkban TITKOLTÁK előlünk azt, hogy a Tátra is a Kárpátok része... Nekünk az iskolában még azt tanították, hogy a Kárpátok kizárólag Románia hegyei, át-átnyúlnak az ország határain, de azért a "mieink".



A tátrai források iránti tiszteletről, azoknak védelméről inkább beszéljen a fenti fénykép. Magyarországon, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény szerint: a forrás a felszín alatti víz természetes felszínre bukkanása, ha a vízhozama tartósan meghaladja az 5 liter/percet, akkor is, ha időszakosan elapad. E törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, külön védetté nyilvánítási eljárás nélkül is, azaz a források ex lege védettek. Sajnos az erdélyi forrásokra ez nem vonatkozik, nincs tudomásom róla, hogy Romániában lenne ehhez hasonló törvény. Pedig forrásunk van bőven, de a turisták, turistaegyesületek által kiépített forrásokat állandóan lerombolják, tönkreteszik a helybéliek.

  

A Bélai-Tátra keleti részén, a Csikó-hegy északi oldalában található Barlangliget (Tatranská Kotlina). Lehet hogy azért nem tanítottak minket a teljes Kárpátok földrajzáról, mert ez veszi körül a Kárpát-medencét? Lehet, hogy akkor a történelmet is másképp értelmeztük volna, ha jobban ismerjük a régió földrajzát?


Barlangliget közelében található a Bélai-cseppkőbarlang is (Belianska jaskyňa) melynek teljes hossza: 3.641 m; mélysége: 160 m, de mi ide most nem jutottunk el, reméljük jövőre a barlangot is meglátogatjuk.


Barlangliget: (Tatranská Kotlina) Magastátra város része Szlovákiában az Eperjesi kerület Poprádi járásában. A Minimarketben kávét is felszolgáltak, ez igazán jól fogott a Fehérvíz-parkolóba visszavezető utunkhoz való felkészülésben. Igazán kellemes, levezető túra volt ez a Bélai-Tátrában. A túra hossza 10 km és szintkülönbsége +150 és -150 méter volt.


Nincsenek megjegyzések: