2017. május 14., vasárnap

Szórványsági műemlékeink: a szentbenedeki Korniss-kastély


A szentbenedeki Kornis-kastély Szamosújvártól 12 km-re található. A kastély főépületét Kereszturi Kristóf dési kamarai prefektus építtette 1573 és 1593 között. 1602-ben került a Kornisok birtokába, mikor Keresztúri Kristóf leányát, Katát feleségül vette Kornis Boldizsár háromszéki főkapitány. Az utolsó nagy építkezést Kornis Zsigmond rendelte el, így készült el a felvonóhíddal és farkasveremmel kiegészített kaputorony.




Szentbenedek falu bencés alapítású, és a névadó templom már a tatárjárás előtti, legkésőbb XIII. századi. Régi formáit a téglalap alakú elrendezés, a félköríves szentély és a román kori déli kapu őrzi. A XV. században egy gótikus kápolna is a bencéseké volt (Alsó-templom). Ez négyzetes alaprajzú volt, többszögű szentélyzáródással, homlokzatán harangtoronnyal. Tornyát alul négyzetes alapú, de magasabban nyolcszögű erődítések védték. A torony déli oldalán levő kulcslyuk mintájú lőrései késő gótikus jelleget mutattak. Kápolna volt a várkastélyban is, annak emeletén. Magáról a tágas ebédlőről azt tartják, hogy a templomból van átalakítva, mellékszobái pedig a templom oldalhajóiból. Erre utal az 1696. évi leltár: „kápolna vagy templom nevű bolt”, „denominált kápolna, vagy templom nevű bolt”. (B. Nagy Margit: Várak, ​kastélyok, udvarházak, ahogy a régiek látták).


 Minden jel arra mutat, hogy a kastélyt átépítő Keresztúri Kristóf a bencés kolostort és a hozzá kapcsolódó kápolnát alakíttatta át, amikor a rend feloszlatása után, 1573-ban az épületek birtokába jut, Báthori István adományaként. A kastély kolostori eredetét erősíti meg az idézett leltár további adata is: „az páter szállása nevű bolthajtásos, középszerű nagyságú ház… a palota másik oldalában”. Az átépítés idejét felirat jelzi: „C. K. 1593”.
A középkori katolikus lakosság átéli a reformációs változásokat, és mivel Keresztúri Kristóf főúr unitárius lesz, unitárius udvari pap kerül az egykori bencés templomba, illetve gótikus kápolnába. Keresztúri leánya a katolikus Kornis Boldizsárhoz megy feleségül, s így 1602-ben a szentbenedeki egyház újra katolikus lesz. A XVII. század elején, a háborús események során a katolikus lakosság csaknem teljesen kipusztult, de a kastélyhoz tartozó, Szentkereszt tiszteletére szentelt kápolnában, még a múlt században is végeztek szentmisét. (Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek).
 

Kornis Boldizsár Rákóczi Zsigmond fejedelem tanácsosa, Háromszék főkapitánya volt. 1610-ben többedmagával összeesküvést szőtt Báthory Gábor ellen; a kortársak szerint azért, mert a fejedelem megkörnyékezte feleségét, Keresztúri Katát. Az összeesküvés azonban kudarcot vallott; Kornis Boldizsárt a fejedelem elfogatta, és Kolozsváron nagy nyilvánosság előtt kivégeztette.


Kornis Zsigmond (1677 - 1731) nevéhez fűződik a kastély főbejáratának a kialakítása, amely a homlokzatán található felirat szerint 1720-ban készült el. Kornis Zsigmond, a szentbenedeki kastély örököse volt, erdélyi nagybirtokos, a Habsburgok híve. A Rákóczi–szabadságharc elől Rabutin oltalma alá, Szebenbe menekült. 1710-től erdélyi kancellár, 1712-től gróf, 1713-tól Erdély gubernátora.


A kaputorony egyik felirata szerint 1906-ban az ún. Zöld-bástyát (Ny-i tornyot) gróf Kornis Károly hozatta rendbe. Kornis Károly a kastély utolsó ura volt a családból, keze alatt felvirágzott az uradalom. Az utolsó gróf megalázott hivatalnokként halt meg, a maga építtette villamoserőműnél dolgozott. Ez volt az első ilyen üzem Erdélyben, ellátta Szamosújvárt, Dést és a környékbeli falvakat. Károly gróf biológus volt, szerette a vadászatot, nagy nőcsábász hírében állt.  A kastély története 1573-ban kezdődött, és hirtelen ért véget 1945 egyik éjszakáján. Megszállták a kommunisták, Kornis gróf elmenekült, a falusiak pedig felgyújtották az udvaron a könyveket, és elhordták a bútorokat, szőnyegeket, festményeket.

 
"1914-ben Janovics Jenő filmre alkalmazta a drámát, és Kertész Mihály rendezésében a Janovics-stúdióban el is készült a film. A helyszín a XIII. században épült szentbenedeki Kornis-kastély volt. Bánk bánt Bakó László, Gertrudist Jászai Mari, Melindát Paulay Erzsi alakította. Fentebb azért beszeltünk Jászai szerepfelfogásának ívéről, hogy elképzelhessük ebben a filmben az érett művésznő Gertrudis-játékának árnyalatait. A Bánk bán-film 1915 áprilisában már a közönség elé is került. A megfilmesítés művelődéstörténeti jelentősége az volt, hogy – amint arra Zolnai Béla, a Nyugatban írott kritikájában rámutatott –a Bánk bán lejutott a nép közé, és széles körű nemzeti tradícióvá válhatott, s külföldi terjesztése révén (Ausztriában és Németországban hónapokig vetítették) népszerűsítette a magyar drámaírás e remekét."(Kötő József: A Bánk bán és Kolozsvár). A második világháború alatt a film teljes egészében elpusztult. 



Az 1948-as államosítás után a kastélyból iskola, kultúrotthon és a mezőgazdasági szövetkezet székhelye lett. Ma már csak romok vannak, ahol a falu a szemete gyűl, a szomszédok itt legeltetik a juhaikat, a suhancok pedig összefirkálják a mállott falakat. Az uradalom birtokosa Kornis Gabriella, a nemesi család utolsó örököse. A „grófné” [„grofoaia”], ahogyan a falusiak mondják, kilencvenkét éves, és egy alagsori szobában lakik Budapesten. (Ruxandra Hurezean: Supraviețuitorii de la Castelul cu inorogi, ford. András Orsolya).



Ezt a szobrot most már nem láttuk, ez egy régebbi felvétel. "2016 szeptemberében ismeretlenek megpróbálták ellopni a Kornis-kastély kapuját őrző unikornisokat. A kőszobrok azonban egyenként másfél tonnát nyomnak, így a művelet nem sikerült. Az egyik szobrot viszont az árokba döntötték." (Kép és idézet: Transindex). 
 

Így nézett ki egy XIX századi metszeten a szentbenedeki Kornis-kastély...


Nincsenek megjegyzések: