2012. június 1., péntek

Nyírbátor, Sárkány Fürdő


Idén tavaszi vakációnkat Nyírbátorban töltöttük. Van egy zilahi kolleganőm, aki többször járt már ott, tőle kaptam a tippet (köszi Meli) és nyugodtan mondhatom, hogy nagyon jó javaslat volt. Román húsvét hétfőjén érkeztünk erre az öt napos pihenőkúrára, a Sárkány Fürdő kempingjének egyik apartmanjában voltunk megszállva 3+1 éjszakát, a +1 ingyen volt :) A kb 40 eurós napi szállásdíjban benne volt két személyre a fürdőbelépő öt napra, így állíthatom, hogy igazán jutányosan (és kellemesen) üdültünk Nyírbátorban. Hétfőn még nagyon sokan voltak a fürdőben (persze főleg románok), de keddtől arrafelé nagyon laza volt a látogatottság, persze ez csak nekünk ennyire pozitív, a fürdőnek egyátalán nem, dehát mi akkor is örültünk. Tavalyi berekfürdői és tavalyelőtti hajdúszoboszlói fürdőzésünknél ez mindenképpen jobban sikerült: maga a fürdő, a szállás és általában a vidék miatt is... Amíg ott voltunk ellátogattunk Máriapócsra a kegytemplomhoz, megnéztük a vajai Vay-kastélymúzeumot, Nyírbátorba pedig mindennap kiruccantunk templomokat, múzeumokat nézgélni :)

 

Nyírbátor történelmi hangulatú kisváros Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírbátori kistérségben. A XV-XVI. századból fennmaradt világi és egyházi építészeti emlékeiről, és a város egykori földesurairól, a Báthoriakról is híres. A város történelmét az egymást váltó fejedelmek, főurak – Báthoriak, Bethlenek, Rákócziak, és Károlyiak – írták. Virágzása mégis a Báthori családhoz kötődik. A települést először 1279-ben említik a források, amelynek neve az ótörök batir (jó hős) szóból származik. A város a család birtokigazgatási központja és temetkezési helye lett. A helységet egészen 1613-ig, Báthory Gábor erdélyi fejedelem haláláig a család birtokolta. A XV. század második felében Báthory István emelteti Nyírbátor két középkori templomát. A mai református templomot – Johannes olasz mester remekét- családi kápolnának és temetkezési helynek szánták. Késő gótikus stílusban épített református templom a legszebb hazai hálóboltozatos templomunk, amelyet hatalmas csúcsíves ablakok világítanak meg. A nagy értékű berendezési tárgyak felét a budapesti Nemzeti Múzeum, másik felét pedig a helybéli múzeum őrzi. A templom mellett álló harangtorony négy fiatornyos faépítmény. A maga nemében Magyarországon a legrégebbi. (wiki).




A minorita templom a kenyérmezei győztes csata után épült. 1479 október 13-án a Gyulafehérvár (Erdély) melletti Kenyérmezőn ecsedi Báthori István erdélyi vajda és Kinizsi Pál temesi ispán által vezérelt magyar sereg legyőzte az Erdélyben portyázó török sereget. Valószínű, hogy a csata zsákmányából épült a templom. A másik év elején Báthori István megkezdi a templom építését. Egyhajós, hosszú szentélyű, teremtemplom, a hazai gótika egyszerű, nagyszabású alkotása. 1493-ban meghal Báthori István és ide temetik el. 1587-ben súlyos csapás éri a templomot. Feldúlják, felgyújtják a templomot és a kolostort. A támadás után a templom romokban állt, csak az északi oldalon levő falak meredtek árván az ég felé. Ezután 130 évig nincs római katolikus temploma Nyírbátornak. 1717-ben, a török hódoltság megszünése után, egy Erdélyből, Baksafalváról származó minorita szerzetes, Kelemen Didák kezdi meg a templom helyreállítását, melyben nagy segítségére van gróf Károlyi Sándor. 1725 október 4-én szentelik fel újra a templomot. 1834-ben földrengés, 1889-ben tűzvész okozott kárt és eközben pusztult el a torony sisakja és a három régi harang. 1890-ben a helyreállítás megtörtént, de az igazi restaurációra csak a "Hit és Egészség" uniós projekt keretében 2010-2011-ben került sor.



A gazdag helytörténeti-, néprajzi-, képző- és iparművészeti gyűjteménnyel rendelkező múzeumban jelentős reneszánsz alkotásokat és a kismesterségek fontos tárgyait is őrzik. A több mint 23 000 régészeti, 1700 numizmatikai, 8000 néprajzi, 2000 képző- és iparművészeti tárgyból álló gyűjteménynek az egykori minorita kolostor ad otthont. Az anyag legérdekesebb tárgyai között a hazai reneszánsz művészet egyik legszebb alkotását, az 1511-ben készült stallumot is láthatják a látogatók. Itt látható továbbá a reneszánsz stílusú Báthory-címerkő, Bethlen Gábor díszszablyája és Báthory Gábor díszkardja. A Nyírbátor évszázadai című állandó kiállítás átfogó képet ad a település múltjáról. Bemutatja a városhoz sok szállal kötődő Báthory család tevékenységét, a fejlett kereskedelemmel és céhes iparral rendelkező község XVIII-XIX. századi történetét, valamint a XIX. századra kialakult mezővárosi paraszt-polgárság életének tárgyait és dokumentumait. (forrás)

 

"A termálfürdő kellemes szórakozást, élményt nyújt az úszással erősödőknek, de azok sem fognak csalódni, akik nyugalomra, testi-lelki feltöltődésre vágynak. Egyedi fürdőélményeket nyújt a család apraja-nagyja számára, wellness, fitness szolgáltatással várja vendégeit. Kiváló hatású gyógyvizünk kényezteti, gyógyítja az idelátogatót, a rekreációt, a relaxációt, a megelőzést szolgálva. Kellemes időben a szabad strandon lubickolhat a különböző medencékben. A jakuzzik, a csúszdák, a gyermekmedence, mind-mind a felfrissülést szolgálják. A kellemes felüdülés mellett ismerje meg műemlék templomainkat, a múzeum gyűjteményét, a várkastélyt és benne a panoptikumot, európai hírű fesztiváljainkat. Szerezzen új élményeket, kössön új barátságokat nálunk és a környező településeken. A fürdő szomszédságában kényelmes elhelyezést biztosító Camping található. " A város honlapjáról idéztem, Balla Jánosné polgármester írta alá.

 


Tisztelt Polgármester Asszony,
A fürdő valóban minden igényt kielégít, ott éreztük magunkat a legjobban. A városuk is igazán szép és épületeiből, múzeumaiból megtudtuk azt is, milyen dicső múltra tekint vissza. A szobrok üvegszemeit leszámítva a sétány, ami a két gyönyörű templomukat összeköti, érdekes és főleg tanulságos. Végigsétálva rajta, amikor a Minorita templomnál letértünk a fürdő irányába, a legnagyobb örömömre és megkönnyebbülésemre több irányjelző táblát is láttam, amely mind egy irányba mutatott: Toilett, WC... Na, mondtam magamban boldogan, hát ilyen egy európai vendégszerető kisváros. Van itt minden. Lépteim egyre gyorsultak, már az aprópénz is előkapartam zsebemből, és amikor odaértem: Ávé Cézár vavan!!! Nem rúgtam be az ajtót, nem vizeltem le a falat kívülről, amint azt szükségállapotra hivatkozva jogosan megtehettem volna, hanem fogcsikorgatva és térdeimet összeszorítva továbbsiettem, civilizált európai polgár módjára. Viszont az Ön városa most már csak úgy marad bennem, mint az az anyaországi kisváros, ahol jókat fürödtünk, jókat sétáltunk, de majdnem összepisiltem magam az utcán, mert... Miért is?

Nincsenek megjegyzések: