2012. június 22., péntek

Forrásaim: Hosszú-patak forrás



 
Az áldott források illetve a szent kutak iránti tisztelet az elmúlt évezredek során mind a pogány, mind a keresztény vallási kontextusban jelen volt. A kifejezést általában korlátozott hozamú vízforrásokra alkalmazták és az illető forrásnak - leginkább a szájhagyománynak köszönhetően - nagy jelentősége lett az illető térségben. Mózes példája nyomán a szentek forrásokat fakasztottak, vagy a víz magától fakadt fel olyan helyen, ahol egy szent mártírhalált halt, vagy ahol megjelent Szűz Mária. Az ilyen helyekre csodavárással özönlött a hívők serege. Nem a víz orvosilag bizonyítható gyógyhatása számított ilyenkor, hanem gyógyító ereje, amely a nyomorúságában segítséget kérő ember imája nyomán testi és lelki javulást eredményezhetett. Végülis a csodaforrások vize csak közvetítő, erőt átadó anyag volt azok számára, akik hittek különleges tulajdonságaiban. Maga a hatás leginkább a hitnek köszönhető...




"A Bácsi torokban több forrás is leledzik, kettő kivételével, jelentéktelenebb erecskék. Egyesek foglalva voltak valamikor, mások nem. Mindenesetre egyik sincsen valami jó állapotban. A XIX. század végi és XX. század elejei kolozsvári turisták számára, a Bácsi torok forrása, az Angyalkút volt. Egy tágabb tisztáson helyezkedik el, a kőbányák közelében, egykoron jelzett út vezetett hozzá. De általában, hogyha a vízmosások irányát követjük, a Hója-gerincről, a Hajtás völgye fejétől, az Angyal kút tisztásánál érünk le a Hosszú-patak völgyébe. " (Tóthpál Tamás).

A Kolping-forrás és az Angyal-kút eredeti helyzete még mindig zavaros számomra, annak ellenére, hogy a Kolping-forrást már "foglaltam" geoládával. Az igazság az, hogy a táj morfológiája évről évre változik, ezért nem is várhatom el hogy hetven évvel ezelőtt foglalt forrásokat ma is könnyen megtaláljuk. Élő példa erre a Bükki Majláth-kút, amit három évvel ezelőtt jelöltem be először (geo)blogomba, azóta a forrás kétszer megszökött, a mellette évtizedek óta álló menedékhely pedig összedőlt.





A Bácsi-torok terebélyes tölgyfái azonban nemcsak ezt a két (ismert) forrást rejtegetik... Véletlenül, gombászás közben bukkantunk rá erre a Hosszú-patak medrében található félig-meddig kiépített forrásra. Több régi turistát megkérdeztem utólag arról, hogy mit tudnak erről a forrásról, de senki nem tudott mégcsak nevet sem mondani. Lévén, hogy az egyetlen konkrétan megnevezett földrajzi hely a környéken a Hosszú-patak völgye, ezt a nevet választottam a forrás nevéül is, de ha valaki ismeri a forrás régebbi, esetleg elterjedtebb nevét, kérem értesítsen. A geoládát a forrással szemközti oldalon található óriásfa egyik odújába rejtettük, remélem minél több geocaching-rajongó örömére.  A számomra oly kedves Bácsi-toroknak pedig azt kívánom, hogy a Bükki-erdő mellett (helyett) minél tovább a kolozsvári kirándulók kegyeiben maradjon.



"The Baciului Gorges has several springs, besides two important, mostly insignificant rills. Some were occupied before, others were not. In any case, neither of them is in a very good condition. For the nineteenth and twentieth century's hikers the most common spring in Baciului Gorges was the Angels' Well. It was in a broad clearing, near the quarries, once marked path led to it. But generally, if we follow the ravines direction and follow the Hoia-spine, we arrive eventually to the Angels' Well." (Tóthpál Tamás).


 The Kolping- and the Angels' Well's exact position is still confusing to me, despite the fact that the Kolping-source has been "reserved" by us with a geocache. The truth is that the landscape morphology varies from year to year, so one can not expect to find springs in the same places as seventy years ago. A very good example on this is  Majláth Spring in Faget ForestI have marked the place three years ago for the first time on my blog, since then the source escaped  two times and the shelter (built decades ago) next to the spring, has collapsed.


The Baciului Gorges'  large oaks, however shelter not only  the two (known) springs...  Coincidentally, while seeking for mushrooms we found this spring in the stream bed of the  Long Valley Creek.  Later I asked more older tourists  about what they knew regarding the spring, but nobody could say any details or at least the name of the spring. Given that the only location specifically identified in the area is the Long Valley Creek, that is the name I chose to name the spring, but if you know an older, perhaps more common name for this spring, please let me know. The geocache is hidden near the spring, on the opposite side of the creek, inside of a giant tree.
 

2012. június 18., hétfő

Zsigmond Elek, Erdély első iparosa


Nem hiszem, hogy van olyan látogató, akinek belépve a Házsongárdi-temető kapuján, ne ötlött volna szemébe a bejárattól balra található Zsigmond Elek-féle mauzóleum (sírfelirata szerint Sigmond Elek). Viszont meg vagyok győződve róla, hogy nagyon kevesen tudják, ki is nyugszik a Házsongárd legelőkelőbbnek tűnő parcellájában. Véletlenül rábukkantam az  1877 november 4.-i Vasárnapi Újság egy szkennelt példányára, itt, a 3-ik oldalon jelent meg Zsigmond Elek nekrológja. A következőkben átiratban olvasható ez az újságcikk szó szerinti idézetben.

Számtalanszor hangoztatott panasz nemzetünk ellen, hogy nem szeret az ipar és kereskedés terén mozogni. Főleg a jobb módú, s előkelő osztály az üzleti tért még mindig rangján alól valónak, magához nem méltónak nézi, s inkább szaporítja gyermekeivel a hivatalkeresők máris nagy számát, semhogy e hálás téren is igyekeznék elfoglalni az őt megillető helyet.
Zsigmond Elek azon kevesek közé tartozott, a kik a fennebbiek igazságát belátva, egész életük vonzó és tanulságos példájával bizonyítják, hogy a magyar ember bármely pályán képes sikert mutatni fel, s hogy a munkásság az ipar terén nem csak anyagi eredményekre, de a közönség elismerésére, s a kortársak méltó tiszteletére is vezet. Ép azért helyén valónak találjuk az e téren működök ez egyik kiválóbbi-kának bemutatni arczképét és életrajzát, melynek közlésére a közelebb elhunyt derék iparos számos tisztelője kereste meg lapunkat.


Alsó-Szentmihályfalvi Zsigmond Elek 1810 márczius 17-én született Gyulason Küküllő megyében. Atyja szintén Elek, mint földbirtokos, gazdasággal foglalkozott, de fiát hivatali pályára szánta, s hogy a német nyelvben is jártas legyen, elemi iskolába Nagy-Szebenbe küldte, hol a The-reziánum növendéke volt. Gymnasinmot és jogot Kolozsvárit végzett a kath. lyczeumban, mint ösztöndíjas. Tanulmányai végeztével 1839-ben Nagy-Enyeden megyei írnoknak esküdt fel, s szolgált is egy évig, de hajlama, s ösztöne e pályától távol vonták. Atyja az Ősi birtok egy részét neki átengedvén, gazdálkodni kezdett, s csakhamar fölébredt benne az ösztön, mely pályájának megadta ezentuli főirányát. Átlátta, hogy a mezőgazdasági iparágak okszerű fejlesztése és helyes alapon nyugvó vállalkozás nélkül kis birtokosnak előhaladnia nem lehet. Előbb tehát kereskedés utján tőkére igyekezett szert tenni, s bort, dohányt és deszkát szállított Magyarországba. E vállalkozásaiban annyi szerencse kisérte, hogy néhány év múlva terjedelmes jószágokat vehetett haszonbérbe, s azokon, a kiterjedt gazdaságon kivül, nagyobb mérvben kezdett foglalkozni a szeszgyártással, a malomipar fejlesztésével, s marha-tenyésztéssel. E foglalkozásaiból az 1848-ki mozgalmak zavarták ki, melyek eddigi fáradozásai gyümölcsét egyszerre elsöpörték. A fellázadt oláhság az ő birtokait is teljesen elpusztította és kirabolta, söt Kis-Enyeden az ő házába menekült magyar lakosokat is felkonczolták. Szerencsére a tulajdonos ekkor Nagy-Enyeden volt, azonban innen is menekülnie kellé családjával, mert az oláhság e várost is zsákmányul ejté s felgyujtá, mely alkalommal a piaczon levő háza is a lángok martaléka lön.
Az igy csaknem tönkre jutott család Kolozsvárra költözött, a hol aztán végleg meg is telepedett. Zsigmond Elek birtokát eladta s bizva szerzett tapasztalataiban, bizva önmagában, csüggedetlenül kezdte újból az életet. S pályájának ez volt forduló pontja, a mely nem csak önmagára, de az erdélyi részekre is nevezetes hatást gyakorolt. Ö állította ugyanis Erdélyben Kolozsvárit az első nagyobbszerü szeszgyárt, a melyben a lepároltatásnál a gőz szerepelt. 1851-ben keletkezett első, 1853-ban második ily gyára, a melyek ugyszólva alapját vetették meg ez országrészben a szeszipar okszerű fejlődésének. De tevékenysége itt sem állapodott meg. 1853-ban Kolozsvár elővárosában, a hidelvi királyutczában megnyitá az első gőzmalmot Erdélyben. E vállalkozása még kihatóbb volt a mezőgazdaságra, valamint malomiparra, mint a szeszgyár. Kezdeményezése alapján az erdélyi részekben számos műmalom keletkezett, melyek ez országrészt ellátván finomabb lisztnemekkel, nem csak a lisztkereskedés nyert addig ott nem ismert lendületet, hanem az értékes ebb buzafajok termesztése is, mert maga meghozatván a súlyosabb bánáti búzákat, a gazda-közönség közt kiosztotta, annak termesztésére buzdított; s ma már, ha az aratás kielégítő, az erdélyi részek képesek az ottani mümalmokat a kellő mennyiségű nyersanyaggal ellátni. Gyári vállalatainál a czélszerű berendezésen kivül folytonos lépést tartott a külföldön hasznosnak tapasztalt fejlődéssel, s minden gyakorlati ujitást azonnal életbeléptetett. Általában barátja s előmozdítója volt a hasznos újításoknak. Felismervén, hogy csak egy példát említsünk, a fotogén-világítás nagy jövőjét, előbb Oláhországban Plojesten állított petroleum-tisztitó gyárt, később Máramarosban s hazánk több vidékén költséges kutatásokat eszközölt ez ásványolaj kibányászására, de fájdalom, óhajtott siker nélkül.
Gyári vállalkozásain kivül is az ipari téren forgolódott folyvást, majd mint bérlő, élelmezési vállalkozó, sörfőző és nagyszerű sütöde felállitója stb. Egyik vállalatával támogatta a másikat, tervszerüleg. Hogy szeszgyárainak foglalkozást adjon, 135 község pálinka-regáléját haszonbérelte ki; szeszgyárai és gőzmalma hónaponként 9800 vámmázsa gabonát dolgoztak fel, s a szeszgyártással összekötött marhahizlalóból évenként 800 darab ökör került a bécsi piaczra s 3—400 sertés a kőbányai vásárra. S mennyi embernek adott kenyeret! Gyáraiban 44 segédszemélyt (havonként 2200 frt fizetéssel) és 120 munkást (havonként 2400 frt bérrel) foglalkoztatott. Ekkép bebizonyítván, hogy az értelmiséggel párosult szorgalom csekély alapról is messze kiható sikerre vezet, miután megérte, hogy vállalatainak legnagyobb része nem csak sikerült, de jövőre is biztosítva van: a tevékenységtől ez előtt két évvel méltó nyugalomba vonulhatott, s virágzó üzleteit a technikai tudományokban képzett két fiára, Dezsőre és Ákosra hagyta, kik a mit ő kezdeményezett s teremtett, azt fenntartani s tovább fejleszteni képesek.

Zsigmond Elek „Erdély első iparosa" nevét érdemelte ki. Mint ilyen, s a társadalmi téren más tekintetben is, mint buzgó hazafi, hasznos polgár ós valódi emberbarát, köztiszteletet vivott ki magának. Mint polgár ós ember szép példáját adta önzéstelenségének 1857-ben, midőn a roppant fagy miatt beállott lisztdrágulás és szükség idején lisztkészitményeit az azelőtti árban adta a közönségnek. Ez nagyjótétemény volt akkor, s azért Kolozsvár közönsége küldöttségileg mondott neki köszönetet s a nép fáklyás zenével tisztelte meg. Polgári érdemeinek elismerése volt az is, hogy a városi képviseletnek mind végig tagja, a kereskedelmi és iparkamarának pedig 15 éven át alelnöke volt. A megérdemelt nyugalmat azonban csak kevés ideig élvezhette. Ez év elején betegeskedni kezdett, s egészsége helyreállítása végett a nyáron Gleichenbergbe utazott, de hasztalan. Már augusztus végén haza kellé jőnie s itt szerető családja karjai közt szeptember 14-én elhunyt. Halála méltó részvétet keltett. Szolgáljon munkás élete buzditó például azon körökben, a honnan anyagi téren való előhaladásunk legsikeresebben várható!

2012. június 1., péntek

Nyírbátor, Sárkány Fürdő



Idén tavaszi vakációnkat Nyírbátorban töltöttük. Van egy zilahi kolleganőm, aki többször járt már ott, tőle kaptam a tippet (köszi Meli) és nyugodtan mondhatom, hogy nagyon jó javaslat volt. Román húsvét hétfőjén érkeztünk erre az öt napos pihenőkúrára, a Sárkány Fürdő kempingjének egyik apartmanjában voltunk megszállva 3+1 éjszakát, a +1 ingyen volt :) A kb 40 eurós napi szállásdíjban benne volt két személyre a fürdőbelépő öt napra, így állíthatom, hogy igazán jutányosan (és kellemesen) üdültünk Nyírbátorban. Hétfőn még nagyon sokan voltak a fürdőben (persze főleg románok), de keddtől arrafelé nagyon laza volt a látogatottság, persze ez csak nekünk ennyire pozitív, a fürdőnek egyátalán nem, dehát mi akkor is örültünk. Tavalyi berekfürdői és tavalyelőtti hajdúszoboszlói fürdőzésünknél ez mindenképpen jobban sikerült: maga a fürdő, a szállás és általában a vidék miatt is... Amíg ott voltunk ellátogattunk Máriapócsra a kegytemplomhoz, megnéztük a vajai Vay-kastélymúzeumot, Nyírbátorba pedig mindennap kiruccantunk templomokat, múzeumokat nézgélni :)

 

Nyírbátor történelmi hangulatú kisváros Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírbátori kistérségben. A XV-XVI. századból fennmaradt világi és egyházi építészeti emlékeiről, és a város egykori földesurairól, a Báthoriakról is híres. A város történelmét az egymást váltó fejedelmek, főurak – Báthoriak, Bethlenek, Rákócziak, és Károlyiak – írták. Virágzása mégis a Báthori családhoz kötődik. A települést először 1279-ben említik a források, amelynek neve az ótörök batir (jó hős) szóból származik. A város a család birtokigazgatási központja és temetkezési helye lett. A helységet egészen 1613-ig, Báthory Gábor erdélyi fejedelem haláláig a család birtokolta. A XV. század második felében Báthory István emelteti Nyírbátor két középkori templomát. A mai református templomot – Johannes olasz mester remekét- családi kápolnának és temetkezési helynek szánták. Késő gótikus stílusban épített református templom a legszebb hazai hálóboltozatos templomunk, amelyet hatalmas csúcsíves ablakok világítanak meg. A nagy értékű berendezési tárgyak felét a budapesti Nemzeti Múzeum, másik felét pedig a helybéli múzeum őrzi. A templom mellett álló harangtorony négy fiatornyos faépítmény. A maga nemében Magyarországon a legrégebbi. (wiki).




A minorita templom a kenyérmezei győztes csata után épült. 1479 október 13-án a Gyulafehérvár (Erdély) melletti Kenyérmezőn ecsedi Báthori István erdélyi vajda és Kinizsi Pál temesi ispán által vezérelt magyar sereg legyőzte az Erdélyben portyázó török sereget. Valószínű, hogy a csata zsákmányából épült a templom. A másik év elején Báthori István megkezdi a templom építését. Egyhajós, hosszú szentélyű, teremtemplom, a hazai gótika egyszerű, nagyszabású alkotása. 1493-ban meghal Báthori István és ide temetik el. 1587-ben súlyos csapás éri a templomot. Feldúlják, felgyújtják a templomot és a kolostort. A támadás után a templom romokban állt, csak az északi oldalon levő falak meredtek árván az ég felé. Ezután 130 évig nincs római katolikus temploma Nyírbátornak. 1717-ben, a török hódoltság megszünése után, egy Erdélyből, Baksafalváról származó minorita szerzetes, Kelemen Didák kezdi meg a templom helyreállítását, melyben nagy segítségére van gróf Károlyi Sándor. 1725 október 4-én szentelik fel újra a templomot. 1834-ben földrengés, 1889-ben tűzvész okozott kárt és eközben pusztult el a torony sisakja és a három régi harang. 1890-ben a helyreállítás megtörtént, de az igazi restaurációra csak a "Hit és Egészség" uniós projekt keretében 2010-2011-ben került sor.



A gazdag helytörténeti-, néprajzi-, képző- és iparművészeti gyűjteménnyel rendelkező múzeumban jelentős reneszánsz alkotásokat és a kismesterségek fontos tárgyait is őrzik. A több mint 23 000 régészeti, 1700 numizmatikai, 8000 néprajzi, 2000 képző- és iparművészeti tárgyból álló gyűjteménynek az egykori minorita kolostor ad otthont. Az anyag legérdekesebb tárgyai között a hazai reneszánsz művészet egyik legszebb alkotását, az 1511-ben készült stallumot is láthatják a látogatók. Itt látható továbbá a reneszánsz stílusú Báthory-címerkő, Bethlen Gábor díszszablyája és Báthory Gábor díszkardja. A Nyírbátor évszázadai című állandó kiállítás átfogó képet ad a település múltjáról. Bemutatja a városhoz sok szállal kötődő Báthory család tevékenységét, a fejlett kereskedelemmel és céhes iparral rendelkező község XVIII-XIX. századi történetét, valamint a XIX. századra kialakult mezővárosi paraszt-polgárság életének tárgyait és dokumentumait. (forrás)

 

"A termálfürdő kellemes szórakozást, élményt nyújt az úszással erősödőknek, de azok sem fognak csalódni, akik nyugalomra, testi-lelki feltöltődésre vágynak. Egyedi fürdőélményeket nyújt a család apraja-nagyja számára, wellness, fitness szolgáltatással várja vendégeit. Kiváló hatású gyógyvizünk kényezteti, gyógyítja az idelátogatót, a rekreációt, a relaxációt, a megelőzést szolgálva. Kellemes időben a szabad strandon lubickolhat a különböző medencékben. A jakuzzik, a csúszdák, a gyermekmedence, mind-mind a felfrissülést szolgálják. A kellemes felüdülés mellett ismerje meg műemlék templomainkat, a múzeum gyűjteményét, a várkastélyt és benne a panoptikumot, európai hírű fesztiváljainkat. Szerezzen új élményeket, kössön új barátságokat nálunk és a környező településeken. A fürdő szomszédságában kényelmes elhelyezést biztosító Camping található. " A város honlapjáról idéztem, Balla Jánosné polgármester írta alá.

 


Tisztelt Polgármester Asszony,
A fürdő valóban minden igényt kielégít, ott éreztük magunkat a legjobban. A városuk is igazán szép és épületeiből, múzeumaiból megtudtuk azt is, milyen dicső múltra tekint vissza. A szobrok üvegszemeit leszámítva a sétány, ami a két gyönyörű templomukat összeköti, érdekes és főleg tanulságos. Végigsétálva rajta, amikor a Minorita templomnál letértünk a fürdő irányába, a legnagyobb örömömre és megkönnyebbülésemre több irányjelző táblát is láttam, amely mind egy irányba mutatott: Toilett, WC... Na, mondtam magamban boldogan, hát ilyen egy európai vendégszerető kisváros. Van itt minden. Lépteim egyre gyorsultak, már az aprópénz is előkapartam zsebemből, és amikor odaértem: Ávé Cézár vavan!!! Nem rúgtam be az ajtót, nem vizeltem le a falat kívülről, amint azt szükségállapotra hivatkozva jogosan megtehettem volna, hanem fogcsikorgatva és térdeimet összeszorítva továbbsiettem, civilizált európai polgár módjára. Viszont az Ön városa most már csak úgy marad bennem, mint az az anyaországi kisváros, ahol jókat fürödtünk, jókat sétáltunk, de majdnem összepisiltem magam az utcán, mert... Miért is?