2010. július 30., péntek

Geoquest Segesvár


Július utolsó hétvégéjén úgy döntöttünk, hogy leutazunk Segesvárra a tavaly itt megrendezett Geoquest ládáit levadászni. Persze ez ilyenkor nem csak ládakeresést jelent, hanem városlátogatást is, ugyanis a geoládák általában olyan különleges helyekre vannak elhelyezve, amelyeket érdemes meglátogatni. Két éjszakát aludtunk az Ana Cristina panzióban, az ár tűrhető volt, a szoba tiszta és modern berendezésű, a fürdőszoba teljesen újszerű, a wifi és a közös konyha pedig jól jött.




Segesvár egykor Szász szék központja, majd Nagy-Küküllő vármegye székhelye volt. Marosvásárhelytől 45 km-re dél-délkeletre a Segesd pataknak a Nagy-Küküllőbe ömlésénél fekszik. Az ősi magyar seg, ség dombot, halmot jelentett. Ebből keletkezett –es képzővel és az erősséget jelölő vár utótaggal a település neve. (wiki)






Segesvár ősidőktől fogva lakott hely, 1898-ban a Nagy-Küküllő jobb partja fölé emelkedő fennsíkon tárták fel a Wietenberg-kultúra leletekben gazdag telepét. A rómaiak ’’Stenarum’’ nevű katonai őrhelye állt itt, majd óbolgár nép lakott a környékén. 1141 és 1161 között II. Géza szászokat telepített ide. A szász szék központja lett, favárát 1191-ben kezdték el építeni. Ez a tatárjáráskor elpusztult, majd ezután falakkal és tornyokkal fokozatosan épült be a Várhegy felső része.





A vártemplomot egy 12. századi kápolna helyén kezdték el építeni 1350-ben, de 1428 és 1488 között átépítették. Segesvár a 14. századtól szabad királyi város. Várát 1438-ban a törökök feldúlták, de a 16. században helyreállították. Mátyás uralkodása alatt polgárai részt vettek a király elleni felkelésben. 1506-ban itt erősítették meg a három nemzet unióját. 1544-ben a város protestáns hitre tért. 1562-ben az itt tartott országgyűlés után a vár piacán fejezték le a lázongó székelyek huszonhat vezetőjét. 1600-ban előbb Vitéz Mihály, majd Basta hódította meg.






Itt választották meg erdélyi fejedelemnek 1630. december 1-jén I. Rákóczi Györgyöt, 1657. november 2-án Rhédey Ferencet, 1658. október 7-én Barcsay Ákost. 1849-ben Forró honvéd tábornok foglalta el, majd Bem is bevonult ide. 1849. július 31-én határában volt a segesvári csata. 1876-ban a szász székek helyett újonnan létrehozott Nagy-Küküllő vármegye székhelye lett. A várost mindvégig híres kézműipar jellemezte. 1910-ben 5486 német, 3031 román és 2687 magyar élt itt.





Nincsenek megjegyzések: