Osztálykirándulás 2: Vajdahunyad vára

Osztálykirándulásunk második megállója a híres-nevezetes Vajdahunyad vára volt. A város Árpád-kori, Hunyad vármegyének nevet adó földvára a mai vártól délre emelkedő Szent Péter hegyen állt. A település 1307-ben főesperesi székhely volt. 1409. október 18-án kelt oklevelében Luxemburgi Zsigmond Vajk kenéznek, Hunyadi János apjának adományozta a birtokot, amelyről később a család a nevét is vette. A család ezután építette a mai vár elődjét, birtokközpontul. Hunyadi János kormányzósága alatt a várban élt felesége, Szilágyi Erzsébet. Ezidőtájt átépítették és kibővítették az építményt. A település mezővárosi kiváltságokat kapott és 1448-ban ferences szerzetesek telepedtek le benne. 1453 után az uradalmat Szilágyi Erzsébet örökölte. 1457-ben Hunyadi Mátyás adott engedélyt ortodox vallású jobbágyainak, hogy a városban kőtemplomot építsenek. 1482-ben a várat hatalmas uradalmával együtt Corvin János kapta meg, aki 1494-ben Kinizsi Pálnak zálogosította el. A 15. században már vasat és aranyat bányásztak itt.

A Hunyadi-várat Mikszáth Kálmán „a várak királyá”-nak nevezte. Hunyadi János kiépítette az apjától örökölt kicsiny erősséget kormányzói rangjához méltó lovagvárrá. Később két jelentős építési periódus formálta: Bethlen Gábor 17. század eleji és Zólyomi Dávidné század közepi átalakításai. 1725-től a kincstári uradalom hivatalai kaptak benne helyet. 1807-es látogatásakor I. Ferenc elrendelte felújítását, de a munkálatoknak 1818-ban egy villámcsapás okozta tűz vetett véget. A szabadságharc után a járási hivatalok is a várban működtek. 1854-ben ismét tűz pusztította. 1868-ban Arányi Lajos népszerűsítő kampánya nyomán közadakozásból kezdték meg az évtizedekig elhúzódó helyreállítást. Eredetileg Rudolf főhercegnek szánták, a magyar nemzet ajándékaként. A helyreállítást előbb Schulcz Ferenc, majd 1870 és 1874 közt Steindl Imre irányította.

Négy hatalmas pillérre támaszkodó fahíd vezet át a Zalasd által kivájt mély és széles árkon. Baloldalt, a város felőli parton építtette Bethlen a huszárvárat, amelyben hajdan raktárak, a tiszttartók helységei és a vadászkutyák ólai álltak. A Kaputorony az 1440-es években épült, korábban a bejárás pont az ellenkező oldalon, a várudvar déli sarkában található Ókaputornyon át esett a várba. A Kaputoronyból nyílik a lejárás a kazamatákba. Nyugati oldalán húzódik a vár palotaszárnya, amely Hunyadi János alatt épült. Ennek alsó szintjét a lovagterem foglalja el, falán 17. századi freskóval. A felső szinten található az ún. Országház, nevével utalva rá, hogy Hunyadi kormányzósága idején itt zajlottak le a fontosabb tárgyalások. Bethlen a Kaputorony és a palotaszárny közötti, korábbi védelmi teret „asszonyház”-zá építette át. A palotaszárny külső, erkélyes-fiatornyos szerkezetét a korábbi, védelmi célú építmények felhasználásával alakították ki.

Egy népszerű holland honlap a világ tíz legcsodálatosabb kastélyát bemutató listáján a hatodik helyre sorolta Vajdahunyad várát. Bár az internetes oldalon olvasható leírásban sok a pontatlanság – Drakulát például Vajdahunyad egykori uraként emlegeti szöveg –, az előkelő hely így is megtisztelő. A vár így egy kategóriába került a tibeti Potala palotával, a predjamai barlangvárral, az eredetileg apátságnak épült normandiai Mont Saint-Michellel, vagy akár a japán Matsumot, illetve a bajorországi Neuschwanstein kastéllyal. Az óriási várkastély egyre népszerűbb a turisták körében: 2005-höz képest például 30 százalékkal növekedett a látogatók száma. 2008-ban több mint 70 ezer ember lépte át a vár kapuját, a különböző fesztiválokra pedig 15-20 ezer érdeklődő volt kíváncsi. A legtöbb külföldi vendég Magyarországról érkezik, de folyamatosan növekszik a Nyugat-Európából, a Távol-Keletről, illetve az Egyesült Államokból ide utazó turisták száma is.