Hanukka: A fények ünnepe

.

Néhány napja igazán ritka megtiszteltetés ért bennünket: régi ismerőseink meghívtak a holnapi Hanukka szertartásra a Horea úti zsinagógába. Mint minden kultúrált, nyitott és kiváncsi európai polgár, nyilvánvaló örömmel fogadtam, fogadtuk a meghívást. A volt Wesselényi, ma Horea úti neológ zsinagóga az egyetlen működő zsinagóga Kolozsváron és ugyanakkor a haláltáborokban elpusztult észak-erdélyi zsidóság emléktemploma. A város neológ hitközségének első vezetője a neves tudós, Eisler Mátyás főrabbi volt, a sémi nyelvek magántanára az itteni egyetemen. A mór stílusú (patkóíves) zsinagóga Hegner Izidor vasúti mérnök tervei alapján épült 1887-ben. A zsinagógát 1927-ben a vasgárdisták dúlták fel, majd 1944 június 2-án a várost ért légitámadás során a templom is bombatalálatot kapott, 1951-ben állították helyre. Nos, én itt szerettem volna a magam begyepesedett tudatlanságában velük együtt ünnepelni a "zsidó karácsonyt". Nasztán!!! Még jó, hogy idejében utánanéztem: a wikipédia szerint a karácsony a keresztény vallás talán legnagyobb ünnepe, míg a hanukka a zsidó ünnepek közül a kevésbé jelentősek közé tartozik. Az ok, ami miatt sokan egyáltalán úgy gondolják, hogy a két ünnepnek köze lenne egymáshoz, az, hogy naptárilag közel vannak és ilyenkor az emberek hajlamosak azonosítani a két ünnepet.

.

.

.

.

A hanukka, avagy a fények ünnepe, egy olyan zsidó ünnep, amely a makkabeusoknak a szíriai görögök feletti győzelmére, a jeruzsálemi szentély megtisztítására és újraavatására, valamint a nyolc napon át égő mécses csodájára emlékezik. Azon kevés zsidó ünnepek közé tartozik, melyek nem a Tórán alapulnak, és abban egyedi, hogy egy hadi eseményt örökít meg a nép emlékezetében. Az i. e. 2. század közepén a Júdeát kormányzó görög uralkodó, IV. Antiokhosz az eddig vallási önállóságot élvező Júdeában korlátozó intézkedéseket vezetett be, hogy elősegítse a hellenizmus térhódítását. Elhelyezte Zeusz szobrát a Szentélyben, megszentségtelenítve azt, és arra kötelezte a zsidókat, hogy a Tóra szigorú tilalmát megszegve boruljanak le a városokban körülhordozott bálványok előtt. Ennek hatására egy Modiin nevű kisvárosban a Hasmoneus családból származó Mátitjáhu felkelést robbantott ki, majd fia, Júda Mákábi vezetésével egy maroknyi zsidó csapat győzelmet aratott a túlerőben lévő szír-görögök felett, megtisztították a szentélyt és újból felavatták azt. Ennek emlékére nevezték el az ünnepet hanukkának, ami héberül „felszentelést” jelent.

.

.

.

.

..

.

Miután a makkabeusok megtisztították a szentélyt, csupán egy napra elegendő kóser olajat találtak, amellyel meggyújthatták a szent gyertyatartót, a menórát. Új olaj előállítására nyolc napra volt szükség, de ekkor a hagyomány szerint csoda történt: az egy napra elegendő olaj nyolc napon át égett. Ennek emlékére a hanukka első napjától kezdve minden este eggyel több gyertyát gyújtanak meg a zsidó családok, és olyan helyre teszik őket, ahol hirdethetik az isteni csodát. A gyertyatartót, amelybe a gyertyákat helyezik, Hanukkija-nak hívják. Ez az ünnep a téli estéken különösen meghitt és sok vidámsággal teli. A gyerekek trenderlivel (lenti képen látható hanukkai pörgettyű, m.n. dreidel) játszanak, olajban sült finomságokat kapnak és hanukkai dalokat énekelnek. A középkortól kezdve ezen az ünnepen ajándékot is kapnak a zsidó gyerekek, mert a karácsonyt megünneplő keresztényekkel szemben rossz érzés lenne nekik, ha ők nem lennének megajándékozva. Korunkban előfordul, hogy a hanukka minden napján ajándékkal kedveskednek a gyermekeknek, ezzel is erősebbé téve a vallási hovatartozás érzését.

.

.

.

.

.
És akkor most a gyengébbek kedvéért el kell még mondanom, hogy a zsidóság egyik legrégebbi jelképe, a menóra egy hétágú gyertyatartó, amely a Mózes által látott égő csipkebokrot szimbolizálja. Eredetileg a menóra olajlámpás volt, csak sokkal később, a gyertya feltalálása után vált gyertyatartóvá. A hanukkijának, azaz a hanukkai menórának kilenc ága van, nyolc normál gyertyatartó és egy „szolga” (sámás vagy sámesz). A „szolga” segítségével kell meggyújtani a nyolc gyertyát vagy mécsest. Első nap egyet, másodikon kettőt és így tovább. Az ünnep végén minden láng ég (nyolc plusz a szolga), így szimbolizálva, hogy az olaj kitartott nyolc napig. Vigyázat tehát: minden hanukkija menóra, de nem minden menóra hanukkija! És akkor a magam kálvinista szilágyi-székelységében hozzátenném még, hogy elég nagy baj az, hogy ritka esemény a világtörténelemben a győztes szabadságharc. Nekünk legalábbis nem jött össze. Akkor ne csodálkozzunk, hogy a makkabeus hősök emlékünnepe, a Hanukka mindmáig az egyik legkedveltebb, legmeghittebb zsidó ünnep világszerte. Bárcsak nekünk, magyaroknak is lenne ilyen ünnepünk...

.

.

Kellemes Karácsonyt Mindenkinek és Éljen a Szabadság!

.