2009. október 15., csütörtök

Geoláda: Szabók Bástyája


A geocaching egy olyan szabadidős tevékenység melyen bárki résztvehet, legkönnyebben egy GPS helymeghatározó rendszer segítségével. A geocaching lényege, hogy egy jól lezárt ládikát a vállalkozó kedvű játékos elrejt egy általa kiszemelt, valamilyen szempont szerint arra érdemesnek ítélt helyen, és egy GPS készülékkel a megfelelő módon rögzíti a rejtekhely (ez a "cache") pontos koordinátáit. Ezeket az adatokat eljuttatja a geocaching nemzetközi honlapjára http://www.geocaching.com/ és már indulhat is a GPS-es kincsvadászat. Maga a kincsesláda általában egy vízhatlanul záródó háztartási dobozka, amely elég nagy ahhoz, hogy elférjen benne egy napló-füzet, egy kétnyelvű üzenet a megtalálónak (akár a véletlenül odatévedőnek is), egy íróeszköz és valami apró kis ajándék, ami a megtalálót illeti. Ebből persze az is következik, hogy a kincsvadásznak egy másik apró ajándékot kell magával vinnie, és a rejteket megtalálva a dobozban lévő tárggyal kicserélni, hogy a következő sikeres játékosnak se kelljen üres kézzel távoznia.




[HU] A középkori Kolozsvár egy körülbelül négy kilométeres várfallal volt körülvéve, bástyáinak (tornyainak) száma pedig meghaladta a 2o-at, és mindegyiket más céh védelmezte (varga, csizmadia, asztalos, szappanos, kerekes, fazekas, kőműves stb). A Szabók Bástyája egyike a kevés műemléknek, amely napjainkig megmaradt a régi kolozsvári várból. Nevét a szabók céhéről kapta, az ő feladatuk volt a torony karbantartása és védelme. A bástya a középkori vár délkeleti sarkán állt, első írásos emléke 1475-ből származik. Jelenlegi formáját 1627-1629 között, Bethlen Gábor idejében nyerte el, amikor egy villámcsapás miatt leégett és újjáépítették. Azóta Bethlen-bástya néven is ismert. 1707-ben Károlyi Sándor kuruc tábornagy felrobbantatta a bástyának a város felőli oldalát, 1709-ben a császári csapatok javíttatták meg. A bástyát 1924-ben restaurálták és múzeummá alakították, majd 1959-ben újból felújították. Az utóbbi évtizedekben az épületet elhanyagolták, bár a város vezetői mindegyre azt nyilatkozták, hogy szeretnék kihasználni ennek turisztikai lehetőségeit. Végülis 2007-2009-ben restaurálták és jelenleg itt található a Városkultúra Központ irodalmi kávézóval, előadóteremmel és kiállítócsarnokkal.




[EN] Medieval Cluj was surrounded by a 4 kilometer long fortification which had more than 20 towers. Every tower was defended of different guilds (tailors, shoemakers, catrpenters, soapmakers, wheelwrights, potters, masons etc). The Tailors' Tower is one of the few historical monuments remained from the medieval fortification of Cluj. It was named after the Tailors' Guild, who took care of and guarded this part of the city. It is located at the southeast corner of the old Cluj citadel and it was first mentioned in 1475. It was rebuilt between 1627 and 1629, after it was burned down after lightning strike, assuming its present form under the reign of Bethlen Gábor. Since then it is known also as Bethlen Tower. In 1707 hungarian anti-Habsburg rebel general Károlyi Sándor ordered to be destroyed, then imperial army repaired the tower in 1709. The tower was restaured in 1924 and transformed into museum, in 1959 there was another restauration. Deserted until 2007, the municipality of Cluj-Napoca undertook to include the tower in the city's touristic itinerary, financing its restoration. Nowadays the tower hosts the Centre for Urban Culture, with an exhibition space on the ground floor, a library and a conference room on the upper floors.




[RO] Clujul medieval era înconjurat de un zid de aproximativ patru kilometri care avea peste 2o de bastioane (turnuri). Fiecare turn a fost apărat de altă breaslă (croitori, cizmari, tâmplari, săpunari, rotari, olari, zidari etc). Bastionul croitorilor este unul dintre putinele monumente istorice care au mai rămas din cetatea veche a Clujului. A fost denumit după breasla croitorilor din Cluj, misiunea acestora a fost întreținerea și apărarea acestui turn. Bastionul reprezintă colţul de Sud-Est al cetăţii medievale și este amintit deja în anul 1475. Între anii 1627-1629, în perioada principelui Gabriel Bethlen, bastionul a fost reconstruit, - fiind ars din cauza unui fulger - ajungând la forma actuală. De atunci este cunoscut și sub numele de Bastionul Bethlen. În 1707 generalul rebel antihabsburgic Károlyi Sándor a dat ordin să se distrugă bastionul, apoi în 1709 a fost reparat de armata imperială. Bastionul a fost restaurat în anul 1924 şi transformat în muzeu, o altă restaurare având loc în 1959. În ultimele decenii bastionul a fost lăsat în paragină deşi au existat intenţii declarate din partea reprezentanţilor municipalităţii de a folosi potenţialul turistic al acestuia. Cu toate acestea, în 2007-2009 a fost restaurat si refuncţionalizat, iar în prezent el găzduieşte Centrul de cultură urbană, care cuprinde o cafenea literară, o sală de conferinţe şi spaţii expoziţionale.



1 megjegyzés:

Klapanciusz írta...

ahoj, tetszik a blogod :)