Állítólag az apósom tudott volna még egy ilyen nagyszabású rokoni találkozót megszervezni, amilyenen mi Dunaalmáson részt vettünk vasárnap. Apósom azonban több mint harminc éve nem él, így csak sejthetjük M. örmény gyökerű családjának gigantikus méreteit. Minden valószínűség és néhány rendelkezésre álló dokumentum szerint a Kirkósák ősei voltak egyike annak a száz örmény családnak, akik 1712-ben Szamosújvárt, Kelet-Európa első előre megtervezett városát alapították. Az igazság az, hogy fogalmam sincs róla, hogy házigazdáink, a megboldogult Szabó Laji doktor felesége és lányai mennyire fektetnek hangsúlyt a család eme örmény vetületére, de tény az, hogy a legtöbb jelenlévő vendég (rokon) örmény volt. Lehet, hogy a Szabó lányok nem is azok, hiszen M. eléggé távoli rokonai, mindenesetre ez a családi találkozó nagyon szép gesztus volt tőlük.
A találkozó tulajdonképpen kétnapos volt, de mi szombaton operáliában voltunk, így csak a vasárnapi ebédre értünk ki: angadsabur-leves volt és "örmény" lecsó. Sokan voltak a vendégek közt akik akkor ettek életükben először angadsabur-levest. Például én is. Ez a különleges leves a hagyománytisztelő örmény családok kedvelt levesétele. A klasszikus zöldséges húslevesbe fűalakú apróra szabdalt tésztát, illetve hússal töltött laska-tészta darabokat (egyes források szerint ez az ángáds) főznek. Ezt vegyítik tálaláskor forrón a tejfölos churuttal. A churut pedig egy közkedvelt örmény ételízesítő, állagát tekintve a leveskocka őse. Oltott tejből és vagdalt petrezselyemből készül, kúpalakúra szárított darabkákat állítólag a szamosújvári piacon is lehet vásárolni.
Ebéd után testületileg lementünk a Duna-partra fürödni. Dunaalmás ugyanis a Gerecse hegység lábánál, közvetlenül a Duna jobb partján, a tatai Öreg-tóból eredő Által-ér mellett terül el. A Gerecse hegység, mely mészkőből áll, csaknem a Dunáig húzódik. A falu Dunára néző lejtőit szőlők és gyümölcsösök borítják. A terület délkeleti része hegyes, a nyugati sík. Ez a síkság a Kisalföld legkeletibb része. A község területén feltörő langyos vizű, kéntartalmú források hasznosítására állítólag már a római korban odafigyeltek, a melegvizű forrás köré medencét, fürdőházat építettek. Nekünk a dunaalmási gyógyfürdőt már nem volt időnk meglátogatni, de remek gyógyhatással volt ránk a Dunában való fürdés is.
Dunaalmás Komárom-Esztergom megye északi peremén, a Gerecse hegység északi nyúlványainál található 1500 lakosú Dunaparti település. Tatabánya 17 km, Komárom 16 km, Tata 9, Almásfüzitő 4 km távolságra található. A hagyomány szerint a település környékén hajdan nagy almafaerdők voltak, s e almaligetekről nevezték el a települést Almás-nak. Vajda Julianna (Csokonai Lillája) 1798-ban költözött Dunaalmásra Lévai István "gazdagnak hitt" fakereskedő feleségeként. 1855-ben, 78 éves korában itt halt meg, 50 évvel élte túl az őt halálig szerető költőt. Kérésére a dunaalmási sírjába vele temették Csokonai búcsúlevelét és költő Lilla dalok című verseskötetét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése