Vasárnap este 7 órától került sor a Kolozsvári Állami Magyar Színház nagytermében Michael Frayn - Még egyszer hátulról című vígjátékának második előadására Bokor Péter rendezésében, erre mentünk el négyen K.-kal. A bemutató szilveszter estéjén volt, és mi kétszeresen szerencsésnek mondhatjuk magunkat ezzel kapcsolatban. Előszöris azért, hogy nem szilveszterkor mentünk, több ismerősöm is ott volt és egyáltalán nem tetszett nekik. Az ember - gondolom én - szilveszterkor nagyobb elvárásokkal megy színházba, mint máskor. Hacsek és Sajó, kuplett és anyósvicc meg a többiek... Másodszor pedig azért voltunk szerencsések, hogy nem kérdeztük meg ezeket az ismerőeinket, hogy milyen volt, mert akkor el sem mentünk volna. Hát jól tettük, hogy elmentünk, nagyon jól szórakoztunk, a darab is és az előadás is tetszett.
Michael Frayn műve egy kaotikus főpróbától az utolsó, borzalmas bukással járó előadásig követi a színészeket. A vígjáték első részében a nézőtér irányából látjuk a főpróbát, ezalatt megismerjük azt az Ádámkosztümben című darabot is, amit egy stresszelt rendező próbál egy hisztérikus társulattal eljátszatni. A második felvonásban a színpad-díszlet a szó szoros értelmében megfordul és az Ádámkosztümben valahányadik előadását most hátulról, a kulisszák irányából látjuk a darabot. A főpróbától eltelt idő alatt sok minden változott, szerelmi szakítások, összetört szívek után új románcok szövődtek. A kialakult ellentétek most persze kihatnak az előadásra is, amit a színpadon nem tudnak kimutatni, azt a színészek kimutatják hátul a kulisszákban. Ajtók csapódnak, replikákat vétenek el, makrélát lopnak, whiskyt isznak és kaktuszba ülnek, egyszóval, teljes a zűrzavar.
2004-ben a Még egyszer hátulról-t az Oscar-díjas cseh filmrendező-színész, Jirí Menzel vitte színre a budapesti Új Színházban. Persze, óriási sikerrel. Ilyen magas mérce után Bokor Péter rendezőnek nem volt könnyű dolga. A kolozsvári születésű rendezővel már volt alkalma megismerkedni a közönségnek, hisz 2000-ben Timberlake Wertenbaker: Kinek kell a színház? című előadását, 2006-ban pedig Ken Ludwig: Botrány az operában című nagysikerű bohózatát vitte színre a kolozsvári színházban. A három évtizede íródott vígjáték egymás után hódította meg az angol, francia, német és más közönséget. Később a vígjáték Olaszország, Spanyolország, Finnország, majd Japán, Kína színpadain is bemutatásra került. Mára a darabot 34 nyelvre fordították le (de nyelvenként is létezik 3-4 különböző cím alatt futó változat, amelyet néha egyidőben mutatnak be), és egyforma sikerrel játsszák szerte a világon.
A Még egyszer hátulról című vígjátékot 1982-ben Olivier Díjjal jutalmazták a legjobb vígjáték kategóriában, 1984-ben pedig az év legjobb darabjának járó Tony Díjra és Drama Desk díjra jelölték. 1992-ben a darabból moziváltozat is készült Függönyt fel! (Noises off!) címmel, természetesen Amerikában, mert hát ki más dolgozna filmvászonra minden színdarabot. A film rendezője Peter Bogdanovich, főszereplői pedig Michael Caine, Christopher 'Superman' Reeve, és Denholm Elliott. Videotékákban bitos kölcsönözhető, de inkább ajánlom az élőszereplős változatát a Koloszvári Állami Magyar Színházban. A Még egyszer hátulról című vígjáték kolozsvári előadói: Panek Kati, Dimény Áron, Skovrán Tünde, Bíró József, Csutak Réka, Dengyel Iván, Keresztes Sándor, Kántor Melinda, Laczkó Vass Róbert. Az előadás díszlet-és jelmeztervezője: Carmencita Brojboiu. Mindannyuknak grat.
.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése