2008. december 19., péntek

Szlovákia 4: Relax-centrum és Limbus


Ebéd után szerencsére nem lustultunk nagyon el, így éppen jókor mentünk le a wellness részlegre, amikor mások felmentek a szobájukba pihenni, lefeküdni. Amikor lementünk, senki nem volt a medencében. Néhány kör úszás után az ember nem is érzi, hogy mennyit összezabált az ebédnél. Az úszás ráadásul nem csupán jobb fizikai erőnlétet eredményez, hanem lelkileg is pihentető hatású. Teljesen egyedül vagyunk önmagaunkkal. A testmozgás elősegíti a lelki aktivitást, kitisztul a fejünk, felszabadul a lelkünk. Olyasmi boldogságérzet tölt el bennünket, mint egy hosszú futás után, csakhogy itt fontos szerepet játszik a víz, mely megszabadít testünk súlyától. Könnyűnek és súlytalannak érezzük magunkat. Bárcsak itthon is több lehetőség lenne a rendszeres úszásra.
.

Szerencsére olyan kevesen voltak lent, hogy a jacuzzit is kipróbálhattuk. A jacuzzi pedig nem más, mint egy kádas pezsgőfürdő. Ebben a beépített vízsugarak enyhén masszírozzák a testrészeket, élénkítve a keringést. Ehhez hozzájárul, hogy a víz pezsgése, forgása felfrissít és hatékonyan relaxál. A víz hőmérséklete kellemesen langyos, általában 37-40 Celsius fok. A pezsgőfürdő használatakor percenként több mint 1 köbméter felmelegített levegő kerül a fürdőkád vizébe, mely milliónyi oxigéntartalmú légbuborék formájában csapódik a testhez, ez a víz alatti masszázs a pórusokon keresztül nagy mennyiségű oxigént juttat a véráramba, így gyorsítja az anyagcsere folyamatokat, támogatja a szervezet méregtelenítését és a salakanyagok hatékonyabb kiválasztását. Legalábbis így állítják a gyártók.
.

A szauna olyan helyiség vagy külön kis faház, amelyet felfűtenek, hogy benne emberek izzadhassanak kikapcsolódás céljából. Finnországban a különböző munkahelyeken is találhatóak szaunák, melyek különböző megbeszélések, partik tartozékai is egyben. A közös szaunázás hozzátartozik a finn szocializációhoz, a nemzeti identitás része. A nyilvános, vagy ilyen közösségi szaunázáskor többnyire külön férfi és női szaunák vannak, vagy ha nincsenek, akkor általában először a hölgyek szaunáznak, aztán a férfiak. A szaunában illetlenség ruhát hordani, azaz fürdőkben a fürdőruhát is le kell venni. Mi ketten Andrással mentünk be, amikor túl melegnek éreztük a levegőt, akkor kimentünk és egy jéghideg medencében lehűtöttük magunkat. Komolyan mondom, hogy utána sokkal de sokkal frissebbnek éreztem magam.



Amellett, hogy minden szobában volt ingyenes internet lehetőség, azoknak, akik nem hoztak magukkal laptopot, a szálloda halljában volt két számítógép. Mi vittünk laptopot, de kölcsönadtuk Istvánkának a nemes cél érdekében, így aztán wellnesszelés után átöltöztünk és lejöttünk a hallba, hogy M. leolvassa leveleit. Megkérdeztem a recepción, hogy szabad-e használni, azt mondták igen, de kell hozzá username és password. Kérek-e? Igen, mondtam. Erre kinyomtatott valamilyen kasszablokkot amire rajta volt a username meg a password, de volt rajta kb. 11 eurónak megfelelő szlovák korona. Na én erre nem szóltam semmit, beütöttük a gépbe a kapott adatokat, hamar leolvastuk amit akartunk és leléptünk, nehogy kérjék a pénzt. Nem kérték, a szoba számlájára sem tették rá, mai napig sem tudom, mi akart lenni az a tizenegy euró. Mindenesetre a nehézkés kommunikáció, mivel majdnem senki nem beszélt angolul, néha elvette a kedvünket Szlovákiától.


Miután a hallban sétáltunk egyet és üldögéltünk egy kicsit a kandalló előtt a Lobby társalgóban, vacsoráztunk, majd lementünk a Limbus nevű bárba. Az új sport- és szórakoztatóközpont a következőket kínálja: 2 bowlingpálya, céllövölde nyilakkal, asztali futball (csocsó), biliárd. A szórakozáson kívül a rendelkezésére áll egy bár, amely az italok széles választékával várja Önt. Az esti órákban táncolhat is egyet, vagy elüldögélhet egy pohár jó borocska mellett ebben az exkluzív környezetben. Ezt írja a szálloda honlapján. Mivel minden pálya és biliárdasztal foglalt volt, a táncparketten pedig a Relax s.r.o. szlovák cég alkalmazottai ugráltak (ők is évzáró bulin voltak), nekünk csak az utolsó opció, a jó pohár borocska maradt :) Jó volt az is. Apropó. Utólag derült ki, hogy mennyire becsületesek voltak vendéglátóink. Nyitott bár lévén, mindenki azt rendelhetett, amit éppen akart és ezt csak a pincérek követhették. Romániai tapasztalataink alapján meg voltunk győződve, hogy a számlára legalább kétszer annyi ital kerül, mint amennyit elfogyasztottunk. Hát nem így volt. Good job, Limbus.



Nincsenek megjegyzések: