Budapest 7: Szépművészeti Múzeum

Ha már ilyen közel laktunk a Hősök teréhez, nem hagyhattuk ki a Szépművészeti Múzeumot sem: a múzeum épülete a Hősök tere műemlékegyüttes szerves része, így többször elmentünk mellette és én mindannyiszor elmondtam, hogy ide el kell jönnünk, végül el is jöttünk. A múzeum gyűjtőköre, mint azt megtudtuk, az egyetemes művészet. Gyűjteményeiben a leghíresebb művészek alkotásai is megtalálhatók, műtárgyainak száma jóval meghaladja a százezret. Gyűjteményei: 1. Egyiptomi Gyűjtemény; 2. Antik Gyűjtemény; 3. Régi Képtár; 4. Régi Szobor Gyűjtemény; 5. Grafikai Gyűjtemény; 6. Modern Gyűjtemény; 7. Vasarely-múzeum.

.A múzeum létesítését hosszú előkészítés után 1896-ban határozták el, és - persze mint a környék többi létesítményét, ezt is - a millenniumi törvény mondta ki. A főváros ingyen átadta a területet, majd 1898-ban pályázatot írtak ki az épület megtervezésére. A kilenc pályamű közül Schickedanz Albert és Herzog Fülöp Ferenc tervét választották ki. Az épületegyüttes 1900 és 1906 között épült, először a neoreneszánsz képtárszárny, utána a klasszicista előépület készült el. Az 1906. december 1-jei felavatáson Ferenc József császár is részt vett, a múzeumot december 5-én nyitották meg a nagyközönség előtt. A múzeum épületében az addig különböző gyűjteményekben őrzött képzőművészeti alkotások kaptak helyet és egységes bemutatási lehetőséget.

. A II. világháború vége felé számos igen értékes műtárgyat menekítettek nyugatra, és az épület is súlyos károkat szenvedett. 1945–47-ben sikerült a műtárgyak legnagyobb részét visszaszerezni, restaurálásuk és az épület helyreállítása után 1949-ben újra megnyílt a Régi Képtár és az Új Magyar Képtár állandó kiállítása, majd fokozatosan a többi gyűjtemény tárlata is. A magyar művészetet bemutató, egyre gazdagodó gyűjtemény szükségessé tette, hogy azt egy önálló intézményben helyezzék el. A magyar műtárgyakat az 1957-ben megalakított Magyar Nemzeti Galéria vette át, így a Szépművészeti Múzeum 1974-től kimondottan csak az egyetemes művészet emlékeit mutatja be.

.

A Szépművészeti Múzeum egy olyan nemzeti gyűjtemény, melynek története szo­rosan összefügg a magyar műgyűjtéstörténettel. Más nemzetek nagy közgyűjteményei uralkodók által felhalmozott műkincseken alapozódnak, a magyar múzeum viszont csupán a magyar nemességnek köszönheti létét. A bécsi császári és királyi gyűjteményekből kevés mű jutot­t ide: 1848-ban, Kossuth Lajos rendeletére a budai kamaraelnöki lakást díszítő dara­bokból köztulajdonba vett festmények között volt például Dürer Férfíképmása. A magyar főúri gyűjtemények közül a legjelentősebb az Ester­házy-gyűjtemény volt, amelyet 1870-71-ben vásárolt meg a ma­gyar állam. Ez a kollekció alapozta meg az Országos Képtárat, a Szépművészeti Múzeum közvetlen elődjét. Az Esterházyaktól származó rajzok és fest­mények között voltak Leonardo, Raffaello, Correggio, Rembrandt és Tiepolo művei, több száz holland és flamand kép, valamint jónéhány kiemelkedő spanyol festmény: Ribera, Murillo, Goya alkotásai. Később vásárlások és adományozások révén gyarapodtak tovább a Múzeum gyűjteményei. A hét gyűjtemény közül hármat volt időnk alaposabban megnézni:

.

A Régi Képtár összesen 3000 festményt számlál. Rendkívül gazdag az olasz gyűjtemény, Giotto, Raffaello, Tiziano, Tintoretto és Veronese a legnagyobb nevek ebben a sorban. A korai németalföldi képek között található a Régi Képtár egyik leghíresebb alkotása, id. Pieter Bruegel Keresztelő Szent János prédikációja, amely a fenti képen látható. A 17. századi németalföldi „aranykor” művészetébe többek között Van Dyck, Jordaens, Frans Hals és Jacob van Ruisdael remekművei engednek bepillantást. Európa egyik legrangosabb spanyol gyűjteménye El Greco, Velázquez, Murillo és Goya számos alkotását őrzi. A német és osztrák festészetet a legkiválóbb mesterek, köztük Holbein, Dürer, Altdorfer, Cranach és Maulbertsch festményei képviselik. A szerényebb számú francia kollekcióban Poussin és Claude Lorrain, míg a brit képek között Reynolds és Constable művei is megtekinthetők.

.

A Grafikai Gyűjtemény az európai rajzművészet és grafika történetét felölelő, közel 10 000 rajzot és 100 000 metszetet számlál. A gyűjteményben számos remekmű található, köztük Leonardo, Raffaello, Dürer, Altdorfer, Wolf Huber, Poussin, Rembrandt, Delacroix, Manet, Van Gogh vagy Cézanne rajzai. A rendkívül gazdag és sokszínű metszetgyűjtemény, a sokszorosított grafika történetének ez a kimeríthetetlen kincsestára ugyancsak jónéhány ritkasággal büszkélkedhet. A Grafikai Gyűjtemény remekműveivel azonban a papír fényérzékenysége miatt a látogató csak időszaki tárlatokon találkozhat a múlt század eleji eredeti berendezését őrző, egyedülálló Grafikai Kabinetben, úgyhogy mi azokat sajnos nem láthattuk. A képen Leonardo DaVinci 1503-ban vörös krétában készült Harcosfej-e látható.

A Múzeum Modern Gyűjteménye közel 1000 művet számlál és az 1800 utáni európai festészet és szobrászat alkotásait mutatja be. A 19. századi francia művészet gazdag kollekciója Delacroix, Corot, Courbet, Manet, Monet, Cézanne és Gauguin remekműveit vonultatja fel. A festmények mellett Rodin és Maillol szobrai is megtekinthetők. Az osztrák biedermeiert többek között Waldmüller, Amerling és Danhauser képviselik, míg a német festészetről Achenbach, Lenbach és Menzel, a szimbolizmusról Böcklin, Stuck, Khnopff vásznain keresztül kaphatunk képet. A 20. század első felének irányzatairól Slevogt, Kokoschka, Utrillo, Severini és Chagall, az újabb művészeti törekvésekről mások mellett Albers, Vasarely, Anthony Caro és Abakanowicz művei nyújtanak ízelítőt. (A képen Henri de Toulouse-Lautrec: Ezek a hölgyek az ebédlőben, vétel az Ernst Muzeum kiállításáról, 1913-ban.)