Budapest 4: Rózsák tere

.

Budapesti ottlétünk harmadik napján ketten M.-val gyalogos városlátogatásra indultunk a VII. kerület környékén. Az elképzelés az volt, hogy lemegyünk a Múzeum körútra könyveket nézni, ugyanis vasárnap amikor a Nemzeti Múzeumban voltunk, a múzeummal szemben láttunk egy jó könyvesboltot, de akkor zárva volt. El is mentünk oda, könyveket is vettünk végül de útközben, ahogy a Dohány utcán sétáltunk lefelé, megálltunk a képen látható téren. M. rögtön felismerte hogy a Rózsák terén vagyunk, (valamikor tíz évvel ezelőtt kétszer is indult innen busszal, a Ross Travellel Angliába). Amint tehát a fentiekből is kiderül, a Rózsák tere Budapest VII. kerületében, Erzsébetvárosban, a Rottenbiller utca közelében, a Dohány utca és a Rákóczi út közötti területen található.

.

.

A Rózsák terén található épületek közül nyilván a legimpozánsabb az Árpád-házi Szent Erzsébet plébániatemplom. Azonban más jeles épületei is vannak ennek a gyönyörű térnek: 1 szám alatt található a volt protestáns árvaház, ma Evangélikus Kollégium (Kolbenheyer Ferenc tervei alapján épült 1878-ban); 2 szám alatt a volt szegényház, ma Erzsébet kórház (Hild József klasszicista épülete 1856-ból); 6–7 szám alatt a volt Óvónőképző Intézet, ma Gróf Brunszvik Teréz Óvoda (Ybl Miklós és Pucher József neoreneszánsz épülete 1875-ből); 8 szám alatt Árpád-házi Szent Erzsébet-plébánia; 9–10 szám alatt a volt római katolikus, ma görög katolikus templom és plébánia (Czigler Győző eklektikus épülete 1881-ből, eredetileg Erzsébetváros plébániatemplomának épült, de miután a tér közepén a nagy templom felépült, 1905-ben átadták a görög katolikus egyháznak).

.

Az Árpád-házi Szent Erzsébet plébániatemplomot sajnos zárva találtuk, ezért csak kívülről nézhettük meg, de ennyi is elég volt ahhoz, hogy megállapítsuk, nem mindennapi templomról van szó. 1881-ben az erzsébetvárosiak római katolikus templomot építtettek a Szegényház tér északi oldalán. Hamar szűk lett a kis istenháza, így a katolikus egyház megvásárolta a tér központi parcelláját, s 1889-ben megalakult a templomépíttető bizottság. 1892. július 28-án Steindl Imre neogótikus stílusban fogant tervét fogadták el kivitelezésre. Az alapok kiásását 1893. július 23-án, az építkezést pedig szeptember 11-én kezdték meg. Az 1895. október 20-án megrendezett ünnepélyes alapkőletételen részt vett az uralkodó, I. Ferenc József is, sőt az alapkövet saját kezűleg helyezte el. Az elkészült templomot végül 1901. május 16-án, áldozócsütörtökön szentelték fel, és Árpád-házi Szent Erzsébet oltalmába ajánlották. A templom tornyainak magassága 76 méter, az épület szélessége 21,6, teljes hossza 62 méter, alapterülete 1800 m². Közel 2600 embert képes befogadni. 1905-ben korábbi kis templomukat a magyar görög katolikus egyháznak adták át.

.

A templom előtti téren állították fel 1932-ben, a szent halálának 700-ik évfordulóján Damkó József Szent Erzsébet-szobrát. A teret ugyanekkor nevezték el Rózsák terének, ugyanis Szent Erzsébetet többnyire rózsákkal a kötényében, kosarában ábrázolják. Árpád-házi Szent Erzsébet II. András magyar király és merániai Gertrúd lánya volt (lásd: Bánk Bán). Erzsébet férje, Lajos türingiai őrgróf halála után vezeklő életmódot folytatott és továbbra is gondoskodott a szegényekről. Egy alkalommal kenyereket vitt gondozottjainak, mikor sógorával, Henrikkel találkozott. Annak kérdésére, hogy mit visz kosarában, Erzsébet tartva attól, hogy esetleg megtilthatják neki a jótékonykodást, így válaszolt: rózsákat. Mikor megmutatta, a kenyerek helyett illatos rózsák voltak kosarában. Isten nem akarta, hogy a szent asszony hazudjon. Erzsébet tisztelete a 13. századtól nagyon gyorsan elterjedt egész Európában. Egymás után alakultak a Szent Erzsébet-kórházak, templomok, kápolnák és kolostorok. Több helyütt az országban Erzsébet napja alkalmával jótékonysági bálokat rendeznek. Mai napig is nagy tiszteletnek örvend neve és példaélete.

.