2008. július 22., kedd

Sátorozzunk, igen !!!

.

Idei sátorozásunk során voltak boldog pillanataink is, annak ellenére, hogy az időjárás végül csúnyán elbánt velünk és harmadnap szégyenszemre, idegeinket felborzolva hazakergetett. Például amikor Székelyjótól egy kilométerre fekvő táborhelyünktől felértünk a Vigyázó-gerincen álló menedékházhoz (1430 m), mintegy négyórás gyaloglás után. Fantasztikus kilátást nyújt ez a hely, én először voltam itt nyáron és nem is gondoltam, hogy ilyen szép lehet. Télen voltam itt néhányszor osztálykiránduláson Kovács Zoltán fizikatanárunkkal, egyszer pedig Kóréh Barnával, aki akkor már elsős fiamat tanítgatta síelni, de nyáron most jártam itt először. Gyönyörű.


.


.
Kóréh Barna ugyanabban az évben, élete teljében elhunyt valamilyen hülye szénmonoxid-mérgezésben. Az Apáczai-líceum egykori tornatanárának, a Vlegyásza-kultusz lelkes képviselőjének emlékét ma kívül egy emléktábla őrzi a "kabana" mellett, és belül, a szívében Janika őrzi, az Érmihályfalváról ideszármazott kabana-mindenes. Janika tíz év után megismert engem - tudta, hogy Barnával voltam itt fenn utoljára és arra is emlékezett, hogy meséltem: az én nagyapám neki falubelije volt - így ragaszkodott hozzá, hogy ő is rajta legyen a képen amit az emléktábláról készítettem.
.

.
Az Erdélyi-középhegységben vagy Erdélyi-szigethegységben található Bihar-hegység északi része a Vlegyásza-hegység (románul Masivul Vladeasa). Magyarul használatos elnevezései a Vigyázó-hegység vagy Kalota-havas. Önálló masszívum és több leírás különálló hegységként tárgyalja. Itt található a Bihari-hegység második legmagasabb csúcsa az 1836 m-es Vlegyásza-csúcs vagy Vigyázó-csúcs. Ez a kép 1430 méter magasságban készült, a menedékháznál, innen is már be lehet látni az egész Kalotaszeget. A sör és az üdítő kissé emlékeztetett a régi szép kommunista időkre, dehát ez van, az ember nem azért jön fel a Vigyázóra, hogy Gössert igyon vagy Coca-Colát...
.



.
Áprily Lajos -Tetőn
l
Ősz nem sodort még annyi árva lombot,
Annyi riadt szót:"Minden összeomlott"
.
Nappal kószáltam, éjjel nem pihentem,
Vasárnap reggel a hegyekre mentem.
.
Ott lenn: sötét ködöt kavart a katlan.
Itt fenn: a vén hegy állott mozdulatlan.
.
Időkbe látó, meztelen tetőjén
tisztást vetett a bujdosó verőfény.
.
Ott lenn: zsibongott még a völgy a láztól.
Itt fenn: fehér sajttal kínált a pásztor.
.
És békességes szót ejtett a szája,
és békességgel várt az esztenája.
.
Távol,hol már a hókirálya hódít,
az ég lengette örök lobogóit.
.
Tekintetem szárnyat repesve bontott,
átöleltem a hullám-horizontot
.
s tetőit többet száznál és ezernél-
s titokzatos szót mondtam akkor:
.
Erdély.
.
1923
.


Nincsenek megjegyzések: