Drupa 8: Rajna-vidék, Bonn

.

Nahát itt most kiderül az is, hogy Bonnba tulajdonképpen csak aludni és vacsorázni jártunk, lévén, hogy a düsseldorfi nyomdaipari kiállításra mentünk, de Düsseldorfban a szállodákat egy évvel (!) azelőtt már lefoglalták mások. Persze, egy ilyen utazni szerető társaság, mint a miénk ezt egyáltalán nem bánta, sőt, hiszen Bonn egy sokkal kisebb és nyugodtabb város, mint Düsseldorf. Egy baj volt csak, éspedig az, hogy mindennap navétáztunk: egy órát oda reggel, egy órát vissza este. Bonnban a Vorgebirgsstrasse-i Ibis szállodában voltunk megszállva. Az Ibis - a Holiday Innhez hasonlóan - egy multinacionális szállodahálózat amelynek minden nagyobb városban van egy-két olyan szállodája ami nem fapados, de nem is luxusszálló.

.

.

Bonn-ról tehát el lehet mondani, hogy Németországnak az a tizenkilencedik (!) legnagyobb városa, amely Észak-Rajna-Vesztfália tartományban, Kölntől körülbelül 20 kilométerre délre, a Rajna partján helyezkedik el. 1949 és 1990 között a Német Szövetségi Köztársaság fővárosa és a német kormány központja egészen 1999-ig (az új Reichstag átadása); időközben a német parlament házai, a Bundestag és a Bundesrat is elköltöztek Bonnból, sőt a német államfő, a Bundespräsident is áttette székhelyét az ősi fővárosba, Berlinbe. Ennek ellenére Bonn továbbra is fontos politikai központ maradt, számos közintézménnyel. Mindezek ellenére, körülbelül fele a kormányhivataloknak megőrizte bonni székhelyét, ezért Bonnt még ma is sokan szövetségi városnak nevezik (Bundesstadt).

.

.

Bonn története persze hogy a római időkig nyúlik vissza. A római kor emlékei még ma is megtalálhatóak az óvárosban - a város akkor "Bonna" néven légióstáborként létezett. Később a Frank Birodalom, majd a Német-római Birodalom része lett, ekkor Bonnburg volt a neve. A XII. századtól a kölni választófejedelem székhelye, ezért (is) a XIII. században falat emeltek a város köré. Több középkori királyt koronáztak meg itt, köztük Szép Frigyest 1314-ben és IV. Károlyt 1346-ban. 1815-től Poroszország, majd később Németország része. Bonn híres egyetemmel rendelkezik, melynek főépülete barokk stílusban épült. Különösen érdekes a főtéren elhelyezkedő barokk sítlusú bazilika és - a közelében található - városháza is. Bonn belvárosában található még Ludwig van Beethoven szülőháza is.

.

.

Ez a csodálatos észak-rajna vesztfáliai város, mely Kölntől alig húsz kilométerre, a Rajna partján fekszik, olyan sok látnivalót kínál az ide látogatóknak, hogy azt még felsorolni is nehéz. Nem is lehet ezek után meglepő, hogy évente hatszázezer turista látogat Bonnba, és átlagosan két napot töltenek el itt, s a vendéglátók kihasználtsága több mint negyven százalék. A város szívében fekszik a régi városháza, melynek alapkövét maga a választófejedelem, Clemens August tette le 1737-ben. Megválasztásának éjszakáján itt lépett a bonniak elé az NSZK első elnöke Theodor Hauss, de tartott itt ünnepi beszédet Charles de Gaulle és John Fitzgerald Kennedy is. A város komolyzenei vonatkozásban is fontossággal bír, ugyanis itt látta meg a napvilágot 1770-ben minden idők egyik legnagyobb zeneszerzője, Ludwig van Beethoven. Szülőháza a mai napig áll, múzeumként működik.

.

.

Beethovennek a Főposta épülete előtt álló bronzszobrát 1845-ben emelték. Bonn leghíresebb szülöttének nevét viseli a város nevezetes konferencia- és hangversenyterme, az 1959 szeptember 8-án felavatott Beethovenhalle. Leveillynek, a városháza tervezőjének mérnöki tudását dicséri a Koblenzer Tor (Koblenzi kapu) is, mely 1751-57 között épült. A tetején Mihály arkangyal szobra látható, vagyis a szobor hiteles mása, ugyanis az eredeti áldozatul esett a háborúnak. Az eredeti figura, a Hendrik Rottermondt keze formázta aranyozott ólomöntvény ma a bonni egyetem 8-as számú előadójában látható, egyébként maga a kapu is az egyetem épületének a része.

.

.

Az igazság az, hogy azalatt a négy este alatt, amit Bonnban töltöttem, igazán jól éreztem magam. Nem éreztem magam sem auslander-nek (külföldinek), sem ungeladener-nek (hívatlannak), hiszen Bonn annyira kedves kis város, hogy az éppen zajló EB focimeccsek alkalmából a kerthelyiségekbe felállított tévéket együtt nézték a németek az ellenfél színeibe öltözött szurkolókkal. Ja és a másik a Bönnsch. A Bönnsch egy sörmárka, egy vendéglő és egy fogalom. Általában minden német városnak megvan a saját söre (mi így kértük mindenfelé: lokal bier) és több helyen is ittam házilag főzött sört, mégis szerintem a Bönnsch volt a legjobb, ráadásul az a Bönnsch amit itt, a Bönnsch-ben főznek. És még valami: minden vasár- és ünnepnapon 11 euróért all the schnitzel you can eat - nap van a Bönnschben. Szerintem érdemes legalább egyszer az életben jóllakni itt rántott hússal (köret nélkül, hogy több férjen!) és bonni házisörrel (2,5 euró/0,5 liter). Mahlzeit, azaz jó étvágyat!

.