Ezzel a fényképezőgéppel nekem már nem volt alkalmam fényképezni, ezt úgy vásároltam koszosan-porosan az ószeren, kimondottan a gyűjeményemnek. Aki eladta annak sem lehetett fogalma arról, hogy eredeti tulajdonosának mennyi örömet szerezhetett valamikor valószínűleg a megboldogult NDK-ban. Ugyanis rövid nyomozás után megtudtam hogy a Pentacon gépek a szovjet technika nagy konkurrensének: a keletnémet finomműszeriparnak a remekművei.
Az összes német város közül talán Drezda fizette a legkeservesebb árat a második világháborúért. 1945. februárjában az angolok 2.700 tonna bombát dobott le a városra. A rombolóbombák már eleve nagy pusztítást vittek véghez, de ehhez még 650 ezer gyújtóbomba is társult. Így valóságos tűzvihar alakult ki, amelyben elfogyott az égés elengedhetetlen feltétele, az oxigén, így szén-monoxid gáz keletkezett, amelyben sokan megfulladtak. Néhány órával később az amerikai légierő 771 tonna bombát dobott le, és a következő napon is intéztek egy támadást a már amúgyis porig bombázott Drezda ellen. A bombázás több tízezer emberáldozatot követelt. A város közepén egy összefüggő romterület maradt.
Újjáépítésének nehéz munkája nem sokkal a bombázás után indult meg. Ma, több mint hatvan évvel a légitámadás után újból a régi fényében ragyog a város, és annak műemlékei. A háborút követő évtizedekben a város sok műemlékét újjáépítették, ez a folyamat pedig sok új innovációt, az 1990-es német újraegyesítés után pedig sok pénzt hozott a városba, amely most újra a turistalátványosságok tárháza. 1959-ben néhány drezdai finomműszerészeti műhelyt (köztük a VEB Kamerawerke Freital-t) összevonva létrejött a Volkseigener Betrieb Kamera- und Kinowerke Dresden, amelyet 1964-ben átkereszteltek VEB Pentacon Dresden-re. 1968-ban a VEB Feinoptisches Werk Görlitz-t is beolvasztják a VEB Pentaconba, így az addig Meyer-Optik Görlitz névre hallgató lencsék ezentúl „Pentacon“ néven kerülnek forgalomba. Ma a Pentacon GmbH a Bad Kreuznach-i Jos. Schneider Optische Werke tulajdona. A sok VEB a Volkseigener Betrieb rövidítése, ami népi tulajdonú gyárat jelent.
A Pentacon név összetett szó: első részét a Pentagon-tól (az első pentaprizmás egyobjektíves tükörreflexes kamerától, amelyet itt, Drezdában gyártottak először) és a drezdai Zeiss Ikon Camerawerke által gyártott Contax márkanévtől kapta. A legismertebb Pentacon termékek a Practica-k, illetve a közepes formátumú Pentacon Six, a Pentacon Super és több sikeres változat az Exa szériából. Egy része a régi Pentacon vállalatnak visszakerült a Noble családhoz és ma ez a Kamera Werk Dresden csoport tagja, amely a Noblex márkájú panoramikus és a Loglux márkájú ipari kamerákat gyártja.
A Pentacon Electra-2 élő (?) példája azoknak a keletnémet fényképezőgépeknek amelyek kiváló minőségük ellenére sajnos elég visszataszító külsőt kaptak. Alapvetően a gép nagyon modern a korához képest: időautomatás kioldózárral rendelkezik, ami egészen új dolog volt 196o-ban. Elég a négy szimbólum (napos, borús, nagyon borús és beltéri) közül egyet kiválasztani, ezeknek a blendenyílás megfelelői 13.5, 8, 4.8 és 2.8. Ezután a kamera kiválasztja a megfelelő exponálási időt két ceruzaelemmel működő beépített fénymérő segítségével. A fénymérő az objektív fölött van elhelyezve és kétféle filmérzékenységre van beállítva: 18 és 21 DIN között választhatunk a gép jobb első oldalán elhelyezett tolókar segítségével. Baloldalt automata illetve vakus fényképezés közt lehet választani, sőt a gépnek vakucsatlakozója is van. Léteznek ugyan jobb lencsék is, de állítólag a 45 mm-es Domiplan 1:2.8-al egész tűrhető képeket lehetett készíteni. Az Electra 2 úgynevezett SL módszerrel tekeri a filmet, ez azt jelenti, hogy a gyári kazettából egy másik, üres kazettába húzza be a filmet, tehát ha véletlenül lekerül a gép hátlapja, akkor is csak 3 kocka megy tönkre. Sparsamkeit=takarékosság ... Schön. Nicht schön. Aber gut.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése