Hétfőn, január 28-án különleges élményben volt részünk. Áronék szokásos januári zeneiskola-koncertjét a Magyar Színházban rendezték a balettiskolával közösen. Szerintem nagyon ügyesek voltak. Persze a szokásos tapsorkánok sem maradtak el, hiszen a teltház-közönség nagyrésze zenesuli-társ volt, akik minden alkalommal kitesznek magukért. Akárcsak a karnagy, Francisc "Franco" Mureșan.
A műsorra tűzött Diótörőnél jobb választásuk nem is lehetett volna, hiszen a darab főleg ennek vagymég náluk is fiatalabb korosztálynak szól, persze még érdekesebb lett volna ha idejében felkészülnek rá és még decemberben előadják ezt a karácsonyi hangvételű mesebalettet. Dehát sajnos ezt elbaltázták: a két iskola vezetősége nem tudott megegyezni idejében, így kissé elkésett és elfuserált volt (főleg a rendezés). Dicséretre méltó a Magyar Színház (?) - Magyar Opera (?) vezetőségének azon gesztusa, hogy rendelkezésükre bocsátotta a színházat, a technikát és a személyzetet.
A Diótörő története, Csajkovszkij zenéje szinte elválaszthatatlan a karácsonytól. Az ütött-kopott bábfigura mesés kalandjaival legtöbben még gyerekként találkoztunk, sőt, sokunknak talán első operaházi élményét jelentette, például nekem is. A gyerekektől a felnőttekig mindenki tudja, hogy a kedves mesedarab zenéjét Csajkovszkij szerezte, ám a történet megálmodójának személyével már jóval kevesebben vannak tisztában. Az orosz komponistát a német romantika legolvasottabb és legsokoldalúbb meseírójának, E. T. A. Hoffmannak a története ihlette meg, amelyet az az alapgondolat hívott életre, hogy a világ tele van csodákkal, csak nem mindenki látja őket. Az eredetileg a Diótörő és egérkirály (Nußknacker und Mäusekönig) címet viselő 1816-ban megjelent rövidke regény rövid idő alatt rendkívül népszerű gyermekolvasmánnyá vált Németországban. Világhírre azonban csak a Csajkovszkij által hozzáálmodott dallamok, illetve a nagy sikerű balettelőadások révén tett szert.
A történet a következő: Stohlbaum tanácsos és családja a meghívott vendégekkel együtt izgatottan várja karácsony estéjén, hogy a feldíszített fenyőfa és az ajándékok közé vethesse magát. Megjelenik a család barátja, Drosselmayer bácsi és unokaöccse, aki egy különleges bábot, egy Diótörő figurát hoz ajándékba Marikának. A kislány a játék után boldogan fekszik le aludni, a bábot egy székbe ülteti és mély álomba merül. Álmában megelevenednek a bábok és a karácsonyfadíszek, ám a gonosz Egérkirály egérkatonáival háborút indít ellenük. Győzelmüket a bátor Diótörő hiúsítja meg, aki gyönyörű herceggé válva magával viszi Marikát mesebeli birodalmába. A mesés világban csodálatos látvány tárul a kislány szeme elé, tátva marad a szája a hópelyhek táncának és a csodapalotának a látványától. Örömét és csodálatát a denevérek támadása zavarja meg, de Diótörő és alattvalói hősi küzdelemben legyőzik őket. A győzelem után Diótörő birodalma ismét teljes fényében ragyoghat, Marika pedig álmából ébredve boldogan öleli magához a hős bábfigurát. (sulinet)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése