2016. október 2., vasárnap

Székelykő ... hátulról


Csegez (Pietroasa) - Székelykő (Piatra Secuiului) 11 km, elevation 400 m.


Ilyen szép őszi vasárnapon úgy gondoltuk újból felmegyünk a Székelykőre, hátulról :) A hagyományos megközelítése ugyanis Torockóról történik, egy meredek, kőfolyásos kaptatón. "Hátulról" az út hosszabb, de sokkal kényelmesebb és kellemesebb.


Csegez faluba Tordán keresztül lehet eljutni. A falu Tordától 20 km-re délnyugatra a Csegezi- (Rákosi) patak partján a Székelykő alatt fekszik. Várfalvához tartozik, melytől 5 km-re délre van. 1291-ben Chegez alakban említik először. A határában emelkedő Székelykő Csegezi-vár nevű középső csúcsáról lerontva verték meg az aranyosszéki székelyek 1285-ben a tatárokat. A trianoni békeszerződésig Torda-Aranyos vármegye Torockói járásához tartozott. Határában emelkedik a Székelykő hármas csúcsa, melynek 1130 m magas Csegezi-vár. Az egykori vár romjai ma is láthatók. Unitárius temploma középkori eredetű, freskói az 1673-as felújításkor eltűntek. Kerítése 1649-ben épült. Jellegzetes a kőépítkezése, legtöbb portán a lakóház és az utca felőli kerítés is kőből készült.


Csegez falu határában emelkedik a Székelykő hármas csúcsa, melynek 1130 m magas Csegezi-vár. Az egykori vár romjai ma is láthatók. Unitárius temploma középkori eredetű, freskói az 1673-as felújításkor eltűntek. Kerítése 1649-ben épült. Jellegzetes a kőépítkezése, legtöbb portán a lakóház és az utca felőli kerítés is kőből készült. A faluból kiérve egy ideig erdőn át emelkedik az út, majd az utolsó 2-3 kilométert mezei szekérúton lehet megtenni. 

 
Báró székelylengyelfalvi Orbán Balázs 1868-ban majd 150 évvel ezelőtt így ír a Székelykőről: ... ma alig áll fenn a leirt zömtoronyból két öl magasságú, s másfél öl szélességű faldarab; többi részének valamint a két oldali szárnyfalaknak csak 3–4 láb magasságú alaprakata van most meg; a többit elmorzsolta az idő kérlelhetetlensége, köveit a végtelen örvénybe hengergette le a vihar zúgó fertege; de a fenmaradt csekély töredék is elégséges arra, hogy felmutassa, miként itt valójában kővár létezett; elégséges arra, hogy igazolja a történelem által feljegyzett hősi harczokat, hogy a mult emlékeit kutató az egykor büszke várnak csekély töredékeiből is megállithassa a mult dicsőségének elvitázhatlan tényeit. ...


A Székelykő (románul: Piatra Secuiului vagy Colții Trascăului) egy kopár hegycsúcs Torockótól keletre, a Torockói-hegység része. A szikla nevének eredete a tatárjárás idejére tehető: az ostrom alól a falut kézdi székelyek mentették fel, akik ennek fejében megkapták a hegytetőn akkoriban álló várat és annak környékét. Jellegzetes formája miatt, a faluból nézve itt kétszer kel fel a nap. Miután felkel, hirtelen eltűnik az 1129 m magas Székelykő mögé, és aztán ismét megjelenik. Ezt Jókai Mór az Egy az Isten című regényében is megírta. Torockó faluból gyalogosan megközelíthető. A hegycsúcsról szép a kilátás, jó időben akár Tordáig is el lehet látni.


A Székelykő legfőbb alkotókőzete, az egész Torockói-hegységre jellemzően, a mészkő, amely helyenként eléri a 400-700 méteres vastagságot. A különböző geológiai korokból - őskor és középkor, azaz mezozoikum (jura és kréta korszakból) - származó mészkövek igazolják, hogy itt valamikor több millió évig tengerfenék volt. A mészkő ugyanis főleg meleg vizű tengeri állatkák (korallok, kagylók, csigák) meszes vázainak lerakódásából keletkezett. Tetején a hegyképző erők munkájának szeszélyéből egymás mellett került a felszínre az üledékes és fehér színű mészkő és a szürkés-barnás vulkanikus kőzet. (wiki)
 

2016. augusztus 4., csütörtök

Tátra III.5: Csorba-tó - Szoliszkó-menedékház - Furkotai-völgy





A Csorba-tótól felvonóval mentünk fel a Szoliszkó menedékházhoz 1840 méter magasságba,  reméltem megpróbálunk majd felmenni az Elülső-Szoliszkóra. Én már tavaly voltam fenn egyedül, M. a menedékháznál megvárt, de azért jó lett volna még egyszer felmenni.



A felvonó kezdetben az erdőben, majd a fák koronája fölött haladt felfelé. Jobb oldalon csodálatos kilátás nyílt a Malompataki-völgyre. A völgy zárlatában látható a Csorbai-csúcs, jobb oldalt a Hátsó-Bástya, a Sátán, az Elülső-Bástya. A felvonó lassan kiért az erdőből, majd átjutott a törpefenyő övezeten is. Felértünk a Szoliszkó menedékházhoz.


A menedékházat a Szoliszkóra vezető második ülőfelvonóval egy időben építették meg, ennek felső állomása közelében található. 1944-ben helyezték használatba, de valójában csak 1946-ban fejezték be. Azért építették, hogy menedékként szolgáljon a sízőknek rossz idő esetén. A legfiatalabb menedékház a Magas-Tátrában. 2003-ban teljesen újjá építették.





A Furkota-völgy (szlovákul Furkotská dolina) völgy a Csorba-tótól északnyugatra, a Kriván szárnyvonulatán lévő Furkota-tornyok alá vezető, kb. 3,5 km hosszú völgy. Oldalról az Osztra déli gerince és a Furkota-csúcs délkeleti oldalgerince, a Szoliszkó-gerinc határolja. A völgy szája kb. 1450 m tengerszint feletti magasságban, a Kriván alatti ösvénynél van.




Mihálik József a Magyarországi Kárpát Egyesület 1892-es Évkönyvében azt állítja, hogy a völgy neve kelta eredetű és a furka = éles szóból ered. A völgyet uraló Osztra csakugyan hegyes, éles orom. Mihálik hipotézisének alapja az, hogy Tacitus szerint a kvádok által legyőzött kelták rabszolgákként vasat bányásztak a Kárpátokban.



Ivan Bohuš szerint az elnevezés később keletkezett, a vázseci vagy a csorbai pásztorok alkották. A völgyön keresztül folyó patak fröcsköl (szlovákul frká, frkot = fröcskölés). Miloš Janoška az 1911-ben kiadott Tátra-kalauzában már szintén ezt a nézetet vallja. A völgyben futó Furkota-patak neve szerint keletkeztek később a Furkota-tornyok, Furkota-csúcs, Furkota-völgy, Furkota-tavak elnevezések.



A menedékháztól a Szoliszkó-nyergen át a kék Stripe-marked trail blue.svg jelzésen indultunk a Furkota-völgy irányába.  Onnan a sárga Szlak żółty.svg jelzésen balra fordultunk, végül a  a piros Szlak czerwony.svg jelzésen  értünk vissza a Csorba-tóhoz.