Valamikor elsőosztályos koromban nevezték át Kolozsvárt Napocára. Sok olyan tanár, író és újságíró ugatta világgá nagymagyarságát az utóbbi húsz évben, aki annakidején nekünk dákoromán Kolozsvárt hirdetett vagy tanított. Ezért most nem szégyellem olyan nagyon, hogy a Mikó-szoborra csak véletlenül bukkantunk rá: M. egy esős vasárnapon gondolt egyet, és meg akarta nézni a Mikó-kertet. Olvastuk valahol, hogy ez volt Kolozsvár első botanikus kertje, ezért szerettük volna felhívni rá a figyelmet akár egy geoláda segítségével is. A geoláda (egyelőre) nem jött össze, ugyanis a kapus lerohant, amikor a kifagyott fűre merészeltem lépni, mi visszaszóltunk, ezután árgus szemekkel végigkísért a kerten, tehát egy gombostűt nem lehetett volna elrejteni, nemhogy egy geoládát...
A kolozsvári Mikó-kert gróf Mikó Imre nyaralójának a tizenkét holdas kertje volt, amelyet 1859-ben az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek (EME) adományozott. A kert első Brassai Sámuel volt. 1872-ben az EME a kertet ötven évre átadta az egyetemnek, azzal a kikötéssel, hogy „az egyetem a kert parkszerűen mivelt részében jelenleg meglévő arboretumot és fruticetumot, amely csaknem teljes számmal tartalmazza Erdély valamennyi élő fáit és cserjéit, elpusztulni nem hagyja.” 1872-ben alapították az egyetem Állattani és Összehasonlító-Anatómiai Intézetét, amely a görög stílusú nyaralóban kapott helyet. Ennek vezetője az alapítástól 1890-ig dr. Entz Géza volt.
A Mikó-kertben áll Mikó Imre szobra, báró Vay Miklós műve (Golop, 1828. dec. 24.- Golop, 1886. jan. 28.) Vay Miklós a bécsi akadémián tanult, élete jav részét itt is élte le. Sok szobrot mintázott a magyarság jeleseiről: Berzsenyi Dániel, Kazinczy Ferenc, Vörösmarty Mihály, Pálóczy László, Kisfaludy Károly és Deák Ferenc. Több művének kőfaragó munkáját Izsó Miklós végezte. "Ifj. Vay Miklós báró, a volt kancellár fia, jövőben Pesten egy nagyobb szobrászati műtermet fog felállítani miután minden idejét a művészet eme ága felé kívánja fordítani". (Alföld. Arad. 1861. nov. 30). Mikó Imre kolozsvári mellszobrát 1884-85 -ben készítette el az Erdélyi Múzeum Egyesület megrendelésére, a szobrot 1889-ben avatták fel. A talapzat felirata: „Hídvégi gróf Mikó Imre, az Erdélyi Múzeum alapítója, a nemzeti tudomány nagylelű pártfogója s buzgó művelője dicső emlékének a hálás Múzeum Egylet.”
A talapzat alsó részén egy másik felirat is található: egy Claudius Claudianus (c. 370 – 404) idézet első része: Peragit tranquilla potestas quod violenta nequit; [mandataque fortius urget imperiosa quies]. (A nyugodt hatalom véghezviszi, amit az erőszakos nem tud.) Mikó Imre egész életfelfogását jellemezte ez a jeligéje, korára és önmagára találóan így ültette át ezt magyarra: "Mit erőszakkal nem, csöndben és halkan munkálva véghezvihetünk."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése