2009. október 15., csütörtök

Geoláda: Szabók Bástyája


A geocaching egy olyan szabadidős tevékenység melyen bárki résztvehet, legkönnyebben egy GPS helymeghatározó rendszer segítségével. A geocaching lényege, hogy egy jól lezárt ládikát a vállalkozó kedvű játékos elrejt egy általa kiszemelt, valamilyen szempont szerint arra érdemesnek ítélt helyen, és egy GPS készülékkel a megfelelő módon rögzíti a rejtekhely (ez a "cache") pontos koordinátáit. Ezeket az adatokat eljuttatja a geocaching nemzetközi honlapjára http://www.geocaching.com/ és már indulhat is a GPS-es kincsvadászat. Maga a kincsesláda általában egy vízhatlanul záródó háztartási dobozka, amely elég nagy ahhoz, hogy elférjen benne egy napló-füzet, egy kétnyelvű üzenet a megtalálónak (akár a véletlenül odatévedőnek is), egy íróeszköz és valami apró kis ajándék, ami a megtalálót illeti. Ebből persze az is következik, hogy a kincsvadásznak egy másik apró ajándékot kell magával vinnie, és a rejteket megtalálva a dobozban lévő tárggyal kicserélni, hogy a következő sikeres játékosnak se kelljen üres kézzel távoznia.




[HU] A középkori Kolozsvár egy körülbelül négy kilométeres várfallal volt körülvéve, bástyáinak (tornyainak) száma pedig meghaladta a 2o-at, és mindegyiket más céh védelmezte (varga, csizmadia, asztalos, szappanos, kerekes, fazekas, kőműves stb). A Szabók Bástyája egyike a kevés műemléknek, amely napjainkig megmaradt a régi kolozsvári várból. Nevét a szabók céhéről kapta, az ő feladatuk volt a torony karbantartása és védelme. A bástya a középkori vár délkeleti sarkán állt, első írásos emléke 1475-ből származik. Jelenlegi formáját 1627-1629 között, Bethlen Gábor idejében nyerte el, amikor egy villámcsapás miatt leégett és újjáépítették. Azóta Bethlen-bástya néven is ismert. 1707-ben Károlyi Sándor kuruc tábornagy felrobbantatta a bástyának a város felőli oldalát, 1709-ben a császári csapatok javíttatták meg. A bástyát 1924-ben restaurálták és múzeummá alakították, majd 1959-ben újból felújították. Az utóbbi évtizedekben az épületet elhanyagolták, bár a város vezetői mindegyre azt nyilatkozták, hogy szeretnék kihasználni ennek turisztikai lehetőségeit. Végülis 2007-2009-ben restaurálták és jelenleg itt található a Városkultúra Központ irodalmi kávézóval, előadóteremmel és kiállítócsarnokkal.




[EN] Medieval Cluj was surrounded by a 4 kilometer long fortification which had more than 20 towers. Every tower was defended of different guilds (tailors, shoemakers, catrpenters, soapmakers, wheelwrights, potters, masons etc). The Tailors' Tower is one of the few historical monuments remained from the medieval fortification of Cluj. It was named after the Tailors' Guild, who took care of and guarded this part of the city. It is located at the southeast corner of the old Cluj citadel and it was first mentioned in 1475. It was rebuilt between 1627 and 1629, after it was burned down after lightning strike, assuming its present form under the reign of Bethlen Gábor. Since then it is known also as Bethlen Tower. In 1707 hungarian anti-Habsburg rebel general Károlyi Sándor ordered to be destroyed, then imperial army repaired the tower in 1709. The tower was restaured in 1924 and transformed into museum, in 1959 there was another restauration. Deserted until 2007, the municipality of Cluj-Napoca undertook to include the tower in the city's touristic itinerary, financing its restoration. Nowadays the tower hosts the Centre for Urban Culture, with an exhibition space on the ground floor, a library and a conference room on the upper floors.




[RO] Clujul medieval era înconjurat de un zid de aproximativ patru kilometri care avea peste 2o de bastioane (turnuri). Fiecare turn a fost apărat de altă breaslă (croitori, cizmari, tâmplari, săpunari, rotari, olari, zidari etc). Bastionul croitorilor este unul dintre putinele monumente istorice care au mai rămas din cetatea veche a Clujului. A fost denumit după breasla croitorilor din Cluj, misiunea acestora a fost întreținerea și apărarea acestui turn. Bastionul reprezintă colţul de Sud-Est al cetăţii medievale și este amintit deja în anul 1475. Între anii 1627-1629, în perioada principelui Gabriel Bethlen, bastionul a fost reconstruit, - fiind ars din cauza unui fulger - ajungând la forma actuală. De atunci este cunoscut și sub numele de Bastionul Bethlen. În 1707 generalul rebel antihabsburgic Károlyi Sándor a dat ordin să se distrugă bastionul, apoi în 1709 a fost reparat de armata imperială. Bastionul a fost restaurat în anul 1924 şi transformat în muzeu, o altă restaurare având loc în 1959. În ultimele decenii bastionul a fost lăsat în paragină deşi au existat intenţii declarate din partea reprezentanţilor municipalităţii de a folosi potenţialul turistic al acestuia. Cu toate acestea, în 2007-2009 a fost restaurat si refuncţionalizat, iar în prezent el găzduieşte Centrul de cultură urbană, care cuprinde o cafenea literară, o sală de conferinţe şi spaţii expoziţionale.



2009. október 13., kedd

Geoláda: Szamosfalvi fürdő


A geocaching egy olyan szabadidős tevékenység melyen bárki résztvehet, legkönnyebben egy GPS helymeghatározó rendszer segítségével. A geocaching lényege, hogy egy jól lezárt ládikát a vállalkozó kedvű játékos elrejt egy általa kiszemelt, valamilyen szempont szerint arra érdemesnek ítélt helyen, és egy GPS készülékkel a megfelelő módon rögzíti a rejtekhely (ez a "cache") pontos koordinátáit. Ezeket az adatokat eljuttatja a geocaching nemzetközi honlapjára http://www.geocaching.com/ és már indulhat is a GPS-es kincsvadászat. Maga a kincsesláda általában egy vízhatlanul záródó háztartási dobozka, amely elég nagy ahhoz, hogy elférjen benne egy napló-füzet, egy kétnyelvű üzenet a megtalálónak (akár a véletlenül odatévedőnek is), egy íróeszköz és valami apró kis ajándék, ami a megtalálót illeti. Ebből persze az is következik, hogy a kincsvadásznak egy másik apró ajándékot kell magával vinnie, és a rejteket megtalálva a dobozban lévő tárggyal kicserélni, hogy a következő sikeres játékosnak se kelljen üres kézzel távoznia.
.
.
[HU] A szamosfalvi iszap gyógyhatását egyes kutatók már 1880-as években felismerték. A Szamosfalvi fürdő az 1930-as években élte aranykorát, nem sokkal miután dr. Dominic Stanca, egykori császári hadiorvos, feltaláló és termálvízkutató átvette a fürdő tulajdonjogát és vezetését. Páciensein tanulmányozta az iszap gyógyító hatását és csodával határos eredményeket ért el krónikus gyomorbántalmak és súlyos bőrbetegségek kezelésében. 1928-ban, az iszapkezelések hatásainak hírére betegek százai özönlötték el a fürdőt. Hétvégeken rendszeresen érkeztek a tele autóbuszok, majd 1929-ben miután bizonyos nagyarányú fejlesztések befejeződtek (melegvizes medence, masszázskabinok, az új vonatállomás), a fürdő híre külföldre is eljutott. Az 1940-es év háborút és emiatt csökkenő érdeklődést hozott, majd a háború utáni helyzet államosításhoz vezetett. Egy elég sikeres időszak következett az 1950-es évektől a hetvenes évek közepéig, amikor a gyógyhatásai mellett a kolozsváriak kedvenc strandoló- és napozóhelye lett. A 70-es évek közepétől az új, modern üdülőkomplexumokkal való versenyben a szamosfalvi fürdő lemaradt, egy lassú visszaesés következett, majd a 80-as évek végére jófórmán elhagyottá vált. Végül, 1990 után az állami tulajdonos nemtörődömsége és a bérlők tehetetlensége miatt összes látogatóját és teljes hitelét elvesztette.
.
.
[EN] The therapeutic effects of the Someseni muds had been previously identified by researchers back in the 1880’s. The Someseni Spa has known its heyday back in the 1930’s, shortly after they were founded by Dr. Dominic Stanca, former physician in the Kaiser’s army during the Great War, an ardent innovator, researcher, thermal waters explorer. He experimented with the curative effects of the muds on his patients, based on his previous lab results and he noticed in an initial stage the miraculous effects of it in the process of treating chronic gastro-intestinal diseases, afflictions of female genitals, serious skin disease such as psoriasis, arthritis. In 1928 hundreds of patients, enthralled by the curing effects of the mud baths, flooded the resort. The weekends brought busloads of people and later, in 1929, after the bigger investments were finished (hot water pool, massage chambers, the train station) the spa became know abroad. The year of 1940 brought military occupation and a shrinking market, while the postwar situation brought nationalization in 1949. A flourishing period commenced in the 1950’s through the mid 70’s when it was the town’s favorite poolgoing and sunbathing place, besides its medical components. When a strong competition emerged in the mid 70’s from the new, modern tourist housing and entertainment facilities of the times, the spa began its slow decay so that by the late 1980’s it was practically. Eventually, after, 1990, with a careless state management and a disastrous tenant, it gradually lost almost all its clientele and business credibility.
.
.

[RO] Efectele terapeutice ale namolului din Someseni au fost identificate de cercetatori înca din anii 1880. Baile Someseni si-au trait zilele de glorie în anii 1930, imediat dupa ce au fost preluate de dr. Dominic Stanca, fost medic în armata imperiala, inovator, cercetator si explorator de ape termale. A experimentat efectele curative ale namolului asupra pacientilor sai, si a observat efecte miraculoase în tratarea bolilor gastro-intestinale cronice sau a bolilor grave de piele cum ar fi psoriasisul si artrita. In 1928 sute de pacienti, entuziasmati de efectele curative ale bailor cu namol, au invadat statiunea. În weekenduri soseau autobuze pline si mai târziu, în 1929 dupa ce investitiile mai mari au fost finalizate (bazinul cu apa calda, cabine de masaj, gara feroviara) baile au devenit cunoscute si peste hotare. Anul 1940 a adus ocupatia militara si o piata în scadere, apoi situatia de dupa razboi a adus nationalizarea din 1949. A urmat o perioada prospera din anii 1950 pâna la mjlocul anilor 1970, când, pe lânga aspectul medical a fost si locul preferat pentru strand si plaja al clujenilor. La mijlocul anilor 70 a intervenit o puternica concurenta a noilor si modernelor complexe turistice, astfel Baile au intrat într-o înceata recesiune, apoi pâna la sfârsitul anilor 80 au devenit practic parasite. Pâna la urma, dupa 1990 datorita unui management nepasator si a unor chiriasi incompetenti si-a pierdut întreaga clientela si credibilitate.
.