2009. január 20., kedd

Új seprű a Fehér Házban







(Védelmi szempontból pedig visszautasítjuk azt az elképzelést, hogy választanunk kellene biztonságunk és álmaink között.) "Államalapító atyáink - olyan veszélyekkel szembenézve, amelyeket ma el sem tudunk elképzelni - felvázoltak egy okiratot, amely biztosította a törvény erejét és az emberek jogait, ezt az iratot később generációk véráldozata követte. Azok az eszmék számunkra mai napig is mérvadóak, és nem fogjuk őket feladni valamilyen megalkuvás érdekében. Tehát ez mindazoknak szól, akik ma minket néznek - a legnagyobb fővárostól addig a kis faluig ahol az én apám született - : tudjátok meg azt, hogy Amerika minden olyan népnek, minden olyan férfinak, nőnek és gyereknek barátja lesz, aki békét és méltóságot szeretne, és mi újra készen állunk a vezetésre."




"Elődeinkre emlékezve nem csak fasiszta és kommunista rakétákra és tankokra kellene gondolnunk, hanem az általuk kötött szilárd szövetségekre is, illetve elődeink erős, kitartó hitére. Ők megértették azt, hogy csupán nyers erőnk nem elég ahhoz, hogy megvédjen bennünket, még ahhoz sem, hogy azt tegyünk, amit akarunk. Tisztában voltak azzal, hogy erőnk csak nagyobb lesz azzal, ha mértékkel használjuk, biztonságunk pedig az igaz célból, a személyes példákból merít erőt. Mi vagyunk ennek a hitnek az örökösei. Újból ezen elvek által vezérelve legyőzhetjük azokat a fenyegetéseket amelyek eddiginél is nagyobb erőfeszítést, nemzetközi együttműködést követelnek. Meg fogjuk kezdeni azt az eljárást, amely során Irakot az iraki népre bízzuk, Afganisztánban pedig fenntartjuk a nehezen kivívott békét. Régi barátainkkal és egykori ellenfeleinkkel együtt fáradhatatlanul küzdeni fogunk a nukleáris fenyegetés csökkentéséért, illetve bolygónk felmelegedési jelenségének visszafordításáért. Nem fogunk senkitől bocsánatot kérni életformánk miatt, remegni sem fogunk azért, hogy azt megvédjük, azoknak pedig, akik terrorizmussal és ártatlanok legyilkolásával keresik igazukat, csak annyit mondhatunk: a mi szellemünk erősebb mint a tietek és nem lehet azt megtörni, minket nem fogtok túlélni, mi legyőzünk benneteket."



"Mert mi tudjuk azt, hogy tarka örökségünk a mi erősségünk, nem pedig a mi gyengeségünk. Mi egy keresztény, muzulmán, zsidó, hindu és laikus nemzet vagyunk. Magunkban hordunk minden nyelvet és minden kultúrát a világ minden részéről. Mivel belekóstotunk a polgárháború és a szegregáció keserű poharába, és mivel e sötét fejezetet erősebben és összetartóbban hagytuk magunk mögött, most muszáj hinnünk abban, hogy a régi gyűlöletek előbb vagy utóbb megszűnnek, hogy a népek közötti határok eltűnnek, és hogy azáltal, hogy a világ egyre kisebb lesz, az emberiség egyre nyitottabb lesz, és Amerikának fontos szerepe lesz a békének ebben az új korszakában. A muzulmán világnak pedig azt mondanám: új utakat keresünk, olyan utakat amelyeknek alapja a közös érdek és az egymás iránti tisztelet. Azoknak a vezetőknek, akik szelet vetnek világszerte, üzenem: a nép aszerint fog ítélkezni róluk, amit építettek, nem pedig amit leromboltak." . . .



2009. január 8-án összeült a Kongresszus, hogy összeszámolja az elektori szavazatokat. A hivatalos eredmények alapján Barack Obamát az Egyesült Államok megválasztott elnökének és Joe Bident pedig megválasztott alelnökének nyilvánították ki. 2009. január 20-án, 12:05-kor (közép-európai idő szerint 18:05-kor) tette le hivatali esküjét kétmillós tömeg előtt ugyanazzal a Bibliával, amivel Abraham Lincoln 1861-ben. Az Egyesült Államok alkotmányában foglaltak szerint azonban már 12:00-kor ő lett az ország következő elnöke. Na ennyit értettem meg én ebből. Nekem az új amerikai elnök, Barack Hussein Obama mai beiktató beszéde kimondottan tetszett, annak ellenére, hogy biztosan tudom, nem ő írta. Ha két héten belül nem lövik le, akkor minden rendben lesz. Ha lelövik, ő lesz a második legfiatalabb, legszimpatikusabb és első legszínesebb lelőtt elnöke az Amerikai Egyesült Államoknak. Mert ez Amerika. "Thank you. God bless you. And God bless the United States of America."

Nincsenek megjegyzések: