Görögország 4: Olümposz-hegy

.

Nincs olyan turista aki Görögországban nyaralt volna és nem kísértette meg az opcionális kirándulások széleskörű ajánlata. Mi sem lettünk ez alól kivétel: ahogy megérkeztünk, másnapra fel is iratkoztunk az első opcionális kirándulásra az Olümposz-hegyre. Hetente kétszer szerveznek ide kirándulást, Olympic Beachről 8 órakor indult a busz, ha jól emlékszem kb. másfél órát utaztunk az első megállóig. Az Olümposz Görögország legmagasabb hegysége, amely az ország északi részén, Thesszália és Makedónia határán emelkedik. A legújabb mérések alapján 2918 méteres magaságával Hellász legmagasabb hegye és egyike Európa legmagasabb csúcsainak is. A görög mitológia szerint, itt az Olümposz legtetején van az istenek örök lakhelye. A havas hegygerincen, felhőktől koszorúzva állt a tizenkét olümposzi isten kristálypalotája, melyben Zeusz uralkodott. A görög mondavilág szerint Gaia gyermekei a titánok is az Olümposzon éltek és Kronosz, a legfiatalabb és leghatalmasabb titán trónusa is az Olümposz volt.

.

.

Első megállónk a 930 méter magasságban található Stavros menedékháznál volt. Rendkívül szép kilátás nyílik innen lefelé - a tenger felé - is, illetve felfelé - az Olümposz csúcsai felé - is. Az Olümposz hegy viszonylag kis kiterjedésű, de szemet gyönyörködtetően változatos tájjal rendelkezik. Növény- és állatvilága rendkívül gazdag, számos egyedi, speciálisan csak ezen a területen honos élőlényt találunk itt. A hegy legmasabb pontja a Mütikasz (Mytikas) csúcs, melynek jelentése „orr”. Az Olümposzon találjuk Görögország második legmagasabb hegycsúcsát is a 2911 méteres Skoliot. Mindkettő Stavrostól közelíthető meg. A Stavros menedékház egyébként a Theszaloniki-i EOS (Hellén Hegymászó Klub) tulajdona, amíg a Prioniába vezető út elkészült, a hegymászók használták pihenőhelyül, most inkább nem-hegymászó turisták ebédelnek és kávéznak itt. A menedékház 30 fekvőhellyel rendelkezik és közelében egy forrás is található.

.



.

A gyengébbek kedvéért itt még el lehet mondani, hogy egyedül itt nő az Énéász-fa, amit eddig nem is ismertek, csak most fedezte fel M., a nemzetközi botanikatudomány és faológia nagy szerencséjére. Maga a nagytudású felfedező is gyanútlanul bóklászva sétálgatott volna el mellette, ám egyszercsak hirtelen eszébe ötlött, hogy egyszer látott már a televízióban 1972-ben egy hasonló fát, és akkor éppen kis-énéászok futkostak körülötte. El is nevezte a szóbanforgó fát Énéász-fának és ugyanakkor rögtön rájött, hogy valami korszakalkotó dolgot fedezett fel, ám mielőtt a Görög Tudományos Akadémia meghívásának eleget tenne, ahol bemutatná Athén falait is megrengető felfedezését, előbb szeretné még egyszer megnézni az összes görög-mitológia ihletésű amerikai szériált, hátha talál még valami ödipusz-, vagy esetleg piripusz-fát is. Akkor majd bemutatja őket mind.

.

.

.

Komolyra fordítva a szót, félórás pihenő után a Stavros-menedékháznál visszaültünk a buszra és leereszkedtünk párszáz métert szerpentines-kacskaingós utakon és egy Szent Dionüszoss által alapított kolostornál álltunk meg. Itt el kell mondanom, hogy Olympic Beachről nekünk a Mita Travelt ajánlotta a Christian Tour, azt hiszem nagyon összedolgoznak, így a Mitával mentünk, ami persze leginkább románokat vitt. Volt a buszon néhány lengyel is, de elenyésző arányban. Namármost ezek a románok az ilyen kirándulásokat nagyon szeretik, mert két legyet ütnek egy csapásra, kirándulnak és zarándokolnak. Ami nekünk kirándulás és tanulás egy idegen kultúráról, vallásról, az nekik egyúttal hazatérés az ortodox vallás őshazájába. Tőlük tudtam meg, hogy "Olümposzi" Szent Dénes Görögországban született és fiatalon belépett a Megalo Meteoron szerzetesrend soraiba. Onnan Jeuzsálembe zarándokolt, majd a Szent Hegyre (Athosz hegy). Itt egyik legrégebbi kolostor főpapja "sztárece" lesz 1492-ben. Néhány bolgár szerzetes azonban nem nézte jó szemmel azt, hogy egy görög szerzetes lett ott a sztárec, így merényletet terveztek ellene. Szent Dénes megtudta ezt és megszökött a kolostorból, bujdosott, majd az Olümposz hegyen talált menedéket. Itt megalapította ezt a róla elnevezett kolostort, megszervezte benne a dolgokat, majd egy barlangba vonult remete-életet élni. Itt is épített egy templomot, de már csak saját magának, állítólag ez most a világ legkisebb temploma, egy ember fér el benne.

.

Itt érdekes lenne elmondani, hogy történt a Nagy Egyházszakadás. A szkizma szó a középkori keresztény egyház keleti és a nyugati felének eltávolodására, majd 1054-ben történt végleges kettéválására utal, amelynek következményeként kialakult a római katolikus és az ortodox keresztény egyház. Ekkor IX. Leó pápa és Kerulaiosz konstantinápolyi pátriárka, kölcsönösen kiátkozták egymást, azonban ennek okai sokkal előbbre vezethetőek vissza. Rómában igen korán jelentős keresztény közösség alakult ki, hiszen itt prédikált és szenvedett mártírhalált Pál apostol, valamint itt lett püspök Szent Péter. Ezért Rómának a keresztény vallásban nyilván elsőbbsége volt. Az első, Nicea-i zsinat 325-ben kimondja a római és az alexandriai érsekek fennhatóságát a tartományukon kívül eső püspökök felett is. Az egyházak megosztottságához jelentősen hozzájárult a birodalom megosztottsága is: I. Theodosius császár hivatalos vallássá tette a kereszténységet, de halála (395) után a birodalom két részre szakadt: Róma központtal megalakult a Nyugatrómai Birodalom, míg keleten Konstantinápoly központtal megalakult az elgőgösödő Keletrómai Birodalom.

.

.

A Kelet és Nyugat közötti szembenállást a nyelvi kérdés is súlyosbította: nyugaton a latint használták, míg keleten egyre inkább a görög vált uralkodóvá. Ennek egyik legfontosabb példája a "Filioque"-vita: A Nicea–konstantinápolyi hitvallás latin nyelvű szövegébe a Szentlélek eredetével kapcsolatban először a toledói zsinat toldotta be 589-ben az eredeti, elismert szövegbe a Filioque szót, amely szerint a Szentlélek „az Atyától és a Fiútól származik”, ellensúlyozandó az arianizmus (mely szerint Jézus nem egyenlő Istennel, hanem annak teremtménye) erős hatását a vizigótok között. A keleti (ortodox) egyházak viszont sohasem fogadták el a Filioque-betoldást, és gyakran tiltakoztak nyugati használata ellen. A szövegbeli különbség ma is fennáll, a nyugati kereszténység (beleértve a protestantizmust is) a betoldással együtt fogadja el a Nicea-konstantinápolyi hitvallást. Viszont a keleti rítusú keresztények részvételével tartott ökumenikus istentiszteleteken általában kihagyják a Filioque-kitételt. Végülis Róma és Konstantinápoly összeütközése nem teológiai okokból, hanem területek feletti jurisdikciós érdekek miatt történt (mindkét fél igényt tartott Dél-Itáliára és Bulgáriára).

.

Kis kitérőnk után az Olümposz-hegy ortodox világában, buszra szálltunk és lejöttünk a hegy lábánál fekvő városkába, Litochoroba. Nevét egyes források az Istenek városának fordítják, mások Kővárosnak, én hajlamosabb vagyok a lithos=kő variációnak hinni. Ez a kisváros Pieira megyében található 22 kilométerre annak székhelyétől, Katerinitől és 90 kilométerre a régió fővárosától Theszaloníkitől. Első írásos említése Szent Dénes Olümposz-hegyi aktivitásával kapcsolatos. A város maga kedvelt turisztikai hely, innen indul minden túra, kirándulás, expedíció ami az Olümposz-heggyel kapcsolatos. Miután sétáltunk egyet a Zeusz fürdőkádjának nevezett vízesésnél, visszatértünk Litochoróba, nézelődtünk a városban és beültünk egy tavernába ebédelni.

.

Az utca, ahol a buszhoz kellett visszamenni tele volt ilyen kis hangulatos, teraszos tavernákkal, Csodálatos módon - habár déli egy óra volt - mindegyik üres volt. Én, nagyokosan, mondom M.-nak hogy ilyenkor olyan helyre kell beülni ahol mégiscsak ül még valaki. Találunk is egy ilyet, kint a teraszon ült egy háromtagú család. Mi is beültünk, erre a hölgy a másik asztaltól feláll, odajön és megkérdi mit kérünk :). Kiderült, hogy ők a tulajdonosok, csak kiültek a teraszra bámészkodni. Végülis jót ettünk, az én kebabom nagyon finom volt, nagyobb darabkákat vágott le a pasas (ő is felállt az asztaltól) ilyen forgó valamire felszurkált hússzeletekből. M. kicsit melléfogott, az ő szuvlakija - amiről kiderült, hogy nem más, mint nyársonsült rablópecsenye - elég kemény volt, de megette. Persze nem hagyhatta ki a joghurtos, fokhagymás uborkasalátát, a tzatzikit sem, ez kissé kompenzálta a kemény húst. Összesen 12 eurót fizettünk, amiből 1 euró borravaló volt és egyáltalán nem tiltakoztak ellene.

.

Litochorótól kb. 2-3 kilométerre található egy hely, amit a görögök úgy hívnak, hogy Zeusz fürdőkádja. Ez a legnyilvánvalóbb példája a turistaszédítésnek, amikoris az ügyes kereskedő egy olyan látványosságot tud eladni a turistáknak, ami nem is létezik. Ugyanis Zeusz kádja egy olyan vízesés alatt található sziklábavájt medence, amiben egy csepp víz nem sok, de annyi sincs. Amúgy a szurdok, aminek a peremén korláttal ellátott betonösvény vezet, gyönyörű látványt nyújt. Viszont szerintem a Tordai-hasadék mellett kismiska. Talán ha a Tordai-hasadék túrát esetleg Szent László lófürösztő medencéjének látogatásával egybekötnék, talán erre mifelénk is több turista költené a pénzét. Annak ellenére, hogy a kádban nem volt víz, végülis kellemes séta volt a szurdoklátogatás is, mindent összevetve pedig az Olümposz-hegynél tett látogatásunk görögországi emlékeink egyik legkedvesebbike. A kirándulás Olympic Beachről 10 euróba került személyenként, délután háromkor értünk vissza a fürdőre, ebéd megvolt Litochoróban, úgyhogy mehettünk ki utána a partra.

.