2007. február 25., vasárnap

Agfamatic 100 Sensor, a praktikus




Végre elérkeztünk a kevés túlélők egyikéhez: az AGFA egy analóg és digitális termékek gyártásával foglalkozó cég, székhelye ma Morstelben, Belgiumban található. 1867-ben alapították, 1964-től Agfa-Gevaert lett, miután egyesült a Gevaert Photo-Producten N.V. céggel. Nemrég bejelentették a három részre szakadást: Agfa Graphics, Agfa Healthcare és Agfa Materials részlegekre, ez 2008-ban várható. 1890-ben a 22 éves Lieven Gevaert megnyitja első műhelyét a belgiumi Antwerpenben ahol főleg fotópapírt gyártottak. Alig néhány évre rá Armand Seghers üzletember beszáll a vállalkozásba és megalakul a L. Gevaert & Cie. Alapítótőkéje (ma ötszáz eurónak megfelelő) 20.000 belga frank volt.



Az AGFA nevet 1873-ban használták először az 1867-ben alapított Actien-Gesellschaft für Anilin-Fabrikation vegyianyaggyártó berlini cég nevének rövidítéseként. Legismertebb terméke a Rodinal előhívó, amelyet 1892-től (115 éve) mai napig gyártanak. Amikor az Agfa 1925-ben megszerezte a Rietzschel fényképezőgépgyártó vállalat tulajdonjogának többségét, minden Rietzschel kamerát elláttak a jellegzetes Agfa rombusszal. Következő évben bemutatják az első igazi Agfa gépet, a Standard-ot. 1935-ben piacra kerül az első 35 mm-es Agfa. A háború után az Agfa tökéletesíti korábbi 35 mm-es kameráját és piacra kerül a népszerű Silette modell. 1968-ban a cég bemutatja legújabb találmányát, a Red Sensor-t (innen az én gépem nevében a szenzor), ami azt jelenti, hogy a tulajdonképpeni kioldógomb egy vörös rugalmas membránnal működtethető mechanikus vagy éppen elektromechanikus úton. 1983-ban az Agfa feladta a fényképezőgépgyártást, minden azután piacra került Agfa gép már OEM. (Az OEM Original Equipment Manufacturer kifejezés arra a helyzetre utal, amikor egy vállalat az eredeti gyártótól megvesz valamilyen terméket, majd mint sajátját adja tovább, gyakran valamilyen nagyobb termék részeként).


Az én Agfamatic 100-amat 1971-ben gyártották a müncheni AGFA-Camerawerk-nél. Nagyon egyszerű gép, legalábbis ami a használatát illeti. Különben már ránézésre is egy tipp-topp kis kompakt gép, minden kezdő fotós a hetvenes években megirigyelte volna tőlem (akkor sajnos nem volt az enyém). A kamerának két exponálási lehetősége van: napos 1/80 és borús 1/40 :). A fedőajtó mögötti felirat figyelmeztet arra, hogy csak Agfa-film 126-os filmet használjunk hozzá. Ami érdekes még ennél a modellnél: egy kis akasztó fül van az oldalára fröccsentve: számomra legalábbis ez az első nyakban vagy karon lóbálható gép. Könnyű, egyszerű és praktikus mint minden német gép, ráadásul szebb is, mint keletnémet társai.

Nincsenek megjegyzések: