2007. július 15., vasárnap

Beirette SL 100, az olcsó



Freital 30 000 lakosú kisváros Németországban, Drezdától délnyugati irányban mintegy 1,5 km-re fekszik. Bár szinte teljesen egybeépült az elmúlt évek folyamán Drezdával, mégis mindmáig megőrizte önálló közigazgatását, valamint városi rangját. Neve szabad völgyet jelent. Itt alapította Woldemar Beier 37 éves korában a Freitaler Kameraindustrie Beier & Co.-t 1923 április elsején. Első kamerái persze a hagyományos fakeretes fényképezőgépek voltak, 1932-ben viszont már bemutatták első 35 mm-es kamerájukat, a Beier Beira-t Leitz Elmar objektívvel és Compur Rapid 1/500 mp-s tolózárral. Azután a cég inkább olcsó és középkategóriás gápeket gyártott, mint a Rifax, Voran és Beirax. Ettől talán az 1938-as Beier-Flex volt az egyetlen kivétel.






1941-ben az egész termelés átállt hadianyaggyártásra, és Beier mint alvállalkozó az Askania Werke-nek szállított repülőgép- és tengeralattjáróalkatrészeket. 1945 után ezt a gyárat is, mint minden más német finomműszeripari gyárat hadisarcként vonaton hazavittek az oroszok, a Beier Kameraindustrie Uljanovszkba került. Woldemar Beier összeszedte a maradék géproncsokat és (4 év után 25 alkalmazottal) az 1949-es évi termelése kb. 4.ooo Beirax kamera lett. Woldemar Beier, az utolsó független keletnémet kameragyártó 1957-ben meghalt, a gyárát viszont csak 1972-ben államosították teljesen. Azután lett a gyár neve VEB Kamerafabrik Freital, később a Karl Pouva Kamerafabrik, a Tharand-Werke és az Optisches Werk Ernst Ludwig is ugyanebbe a "konszern"-be lett beolvasztva. A Beirette SL 100 a bekebelezett Karl Pouva Kamerafabrik egykori tulajdonosának Karl Pouvának (19o3-1989) a tervei alapján készült, átvéve az addig gyártott nagyon népszerű Puova Start modell helyét.



A nálam lévő Beirette SL 100 sajnos nem működik. Ránézésre viszont elmondhatom, hogy a világ legegyszerűbb fényképezőgépe. Elméletileg a maga kategóriájához képest mindene van, vakucsatlakozó, vakutartó, még állványcsatlakozó is, csak az nem tudom minek (nem látok rajta sem önkioldót, sem távkioldócsatlakozót). Az objektív egy minimális funkcionalitású Chromar, egy tekerővel, onnan lehet állítani mindent: fényt, távolságot, blendenyílást. Állítólag negyon népszerű modell volt főleg azért is, mert nagyon olcsón árulták az NDK-ban. Nemhiába hasonlít téglaformája a Pentacon Electrához, ez is kétkazettás modell, a film egyik kazettából a másikba csavarodik, ez az úgynevezett SL módszer (Schnell-Lade Kassette) és az enyémben megvan mindkét kazetta !!! :) .

Nincsenek megjegyzések: