2013. május 16., csütörtök

Bucsony - Kopasz Detunáta - Hideg Lyuk

 
 

Ha Gyulafehérvár irányából közelítünk a Detunáták fele, akkor Ompoly mentén fölfele haladva, a Torockói-hegység nyugati végén érünk Bucium Cerbu faluhoz. Itt jobbra kanyarodva 7 km után Bucium Sasa, azaz Bucsony központjában találjuk magunkat, a Detunáták fele induló turistaút kezdeténél. A piros sáv turistajelzéssel ellátott ösvény a temetõ jobb oldaláról indul. Egy órányi út után a Kopac Detunátánál lehetünk. A két Detunáta közül ez a látványosabb. A Detunata Flocoasa 1256 m-es csúcsa nagyrészt bükk erdõvel borított. A nyugatról érkezõnek könnyebb Abrudbányáról megközelíteni.  (Forrás: Coatu N. 1986: 147-148).

 

 

Zalatna - Gyulafehérvár fele indulva Abrudbánya után 6 km-re balra kanyarodva ér az utas Bucsonyba. Különösen szép út Torda - Topánfalva - Abrudbánya vonalán, az út nagy részét az Aranyos mentén kell megtenni. Erre valamikor az ezen a vonalon közlekedõ keskenyvágányú vasút - a "Mocanita" - volt a legalkalmasabb. "Bámulatos játéka a természetnek. Európában csak Skoczia bír ily nagyszerût." - írja Kõvári László 1853-ban. Tõle tudjuk, hogy 1852-ben, július 22-én a fejedelem is meglátogatta. "A homlokzattal szemben a bazalt oszlopokból királyi szék, s asztal volt emelve."- írja. Kissé nosztalgikusan jegyzi meg: " Míg Abrudbánya a forradalom áldozata nem lett, e város szépei is el szokták vala a nevezetesebb utazót ide kísérni, mi e vadont gyakran igen festõivé emelé."



 

"A mit én itt e pár sorban a Detunáták pompás bálványtömegérő elmondtam, csak halvány tükre a valóságnak. Csak a figyelmet akartam arra irányozni, hogy Erdélynek a Detunáták szikláiban olyan látnivalója van, milyent messzi, de nagyon messzi földön nem lehet találni. A ki nincs abban a helyzetben, hogy az irlandi Óriástöltést, vagy Staffa-szigetét felkeresse, melyeknek bazaltoszlopait a tenger hullámai nyaldossák, s mégis ahhoz hasonló világcsodát akar látni, az keresse fel nyugodtan a Detunátát..."


 
"...Ha ott szép őszelői napon a hatalmás fenyősudarak árnyaiban pihenni dűl a turista a zöld gyepre a Detunáta lábánál, hogy hosszan elmerülve nézze a titokzatos sötét falakat: lehetetlen, hogy lelkében ismeretlen fenséges érzések harmóniája ne támadjon. Most, s minden pillanatban lebomolhatik egy-egy oszlopdarab, mely mennydörögve vágtat alá a mélységbe, hogy magasabbra növelje a roncstömeget, melynek alsó részeit már benőtte az erdő fiatal fáival, hogy egyszer, majd a hegyfal egész lábát eltakarja a zöld szemfedő. Ha azonban elfordítjuk szemünket a múlandóság e képéről s végig hordozzuk tekintetünket a rétek zöldellő rétjein s a hegyek koszorúján, hol a sürgő emberek túrnak a nemes érez után: a napfényes természet láttára új életküzdelmekre hajtó vágy lobban át szívünkön s akaratunk székhelyén, izmainkat hatalmas munkakedv duzzasztja s egy szép emlékkel gazdagabban térünk haza a két Detunátához tett kirándulásunkból." (Erdély 1893/9)
 
 

 
"...s akaratunk székhelyén, izmainkat hatalmas munkakedv duzzasztja s egy szép emlékkel gazdagabban térünk haza a két Detunátához tett kirándulásunkból"
 
 

Verespatak - Kirnyik-hegy


Verespatak (Roșia Montană) község Romániában Fehér megyében. Topánfalvától 14 km-re délkeletre fekszik. Ősi aranybányász település, ahol már a rómaiak is aranyat bányásztak. Római neve Alburnus Maior volt. A rómaiak 2000 éves labirintusszerű bányafolyosó rendszere a mai napig fennmaradt és látogatható. A bányamúzeumba 150 lépcsőfok vezet le, a felszínen az aranyfeldolgozás eszközeiből van kiállítás. A házakban sok római kő van befalazva. 1784. november 7-én a felkelt román parasztok dúlták fel.
A település azután vált híressé, hogy a Román Roșia Montană Gold Corporation cég aranybányát kívánt nyitni. A ciánt alkalmazó technológia 16 km²-nyi terület tönkretételét jelentené, benne öt heggyel, négy templommal és temetővel, az Alburnus Maior ókori római vár romjaival. A bánya tervezett 15 éves működése után a környezetszennyezés száz évig tartana. A cég 42.82 km² területet használna és úgy becsüli, hogy 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt termelne ki. A Gabriel Resources már megvásárolta a település házainak kb. felét. A kitermelés megkezdése előtt meg kellene vásárolnia az összeset, mivel a román törvények a kisajátítást nem teszik lehetővé. A projekt 15 évig kb. 250 főt foglalkoztatna. Az erdélyi történelmi magyar egyházak 2002 októberében nyilatkozatot tettek közzé, amelyben elutasították a bányaterveket. (wiki).

A Gold Corporation hatalmas zagytározót akar építeni, melyhez a teljes régi település, házak, templomok, temetők és a római bányák "eltüntetése" szerepel terveikben. Elkezdték a házak felvásárlását, már közel a fél falut megvették, s a legrégebbi patinás XVIII-XIX. századi épületeket elkezdték bontani. A régi főtér környéke kísértet városra hasonlít. De a magyar templomok még állnak és működnek, bár egyre fogynak a hívek. A Trianon előtt még 50% körüli 2000 fős magyarság mára mintegy 150 főre fogyatkozott. Verespatak gyönyörű és érdekes turisztikai célpont lehetett volna, most egy tanácstalan, jövőkép nélküli romvároska... (erdelyszep.hu)


A falubeliek mondták Kocsis Tibornak, az "Új Eldoradó" című, Verespatakról szóló dokumentumfilm rendezőjének: "Szinte hihetetlen, de a Gold Corporation a templomokat is meg akarja venni     és a temetőben minden halottnak ára van."; "Felneveltük a gyerekeinket, és most jönnek a tolvaj kanadaiak, hogy kidobjanak a házainkból."; "Az arany átokká vált számunkra!"; "Verespatakon nem hoznak létre semmi mást, csak ökológiai katasztrófát!"; "Egy nap arra ébredünk, hogy a szent templomunk egy cián-tó fenekén lesz."; "Verespatakon öt templom van és kilenc temető! Mit szólnának a halottak, hogy manapság markolókkal jönnek kiszedni a csontjaikat?!"; "A jegygyűrűmet sem viselem, annyira meggyűlöltem az aranyat." (ujeldorado.hu)